Mozart városa, fesztiválváros, Muzsika Hangja – A leggyakrabban ezeket halljuk ha Salzburgról van szó és nem is véletlenül. 3 meghatározó dolog Salzburgban, de nem – csak – ezért töltöttünk pont 3 napot itt. Élménybeszámolónk Salzburgból.
Korai indulás volt betervezve, ugyanis délután már be akartuk járni Salzburgot, hogy még az aznapra ígért jó időben láthassuk a legszebb látnivalókat. A 6:40-kor induló Railjet Bécsen át 5 óra alatt tette meg az utat Salzburg főpályaudvaráig. Ahogyan azt megjósolták, kiváló idő fogadott minket, így gyalog sétálhattunk át a szállásunkra, ami a város egyik legelegánsabb szállodájában, a Sheraton Grand Salzburg-ban volt. Miután mindannyian kicsodálkoztuk magunkat az 5 csillagos szobáinkban, egy a szálloda éttermében elfogyasztott, ugyancsak kifogástalan ebéd után nyakunkba vettük a várost.
“Ré, egy régen látott rét”
Pontosan 1 percet kellett gyalogolnunk Salzburg leghíresebb látványosságához, ami szinte minden képeslapon látható, mint a Mirabell-kastély és -kert. Az alábbi kép biztosan sokak számára lesz ismerős, hiszen a nagysikerű Muzsika Hangja c. film “Dó-ré-mi” kezdetű híres dalának fináléja ezt a csodálatos látványt tárta a szemünk elé és tette végérvényesen is világhírűvé Salzburgot.
Salzburg évente 29,3 millió turistát fogad, akik egy része (főleg ázsiai vendégek) kizárólag azért érkezik, hogy bejárhassa a Muzsika Hangjában is látott helyszíneket, és elkészíthessék álmaik szelfiét a lépcsősoron vagy éppen a szökőkutak előtt. Most sem volt ez másképp, bár szerencsénkre nem volt nagy csoportos turistaforgalom. A Mirabell-kert egyébként tényleg csodálatos; gyönyörűen gondozott park tele virágokkal, szobrokkal, lugassal, mini sövényekkel és szökőkutakkal. Nem túl nagy, de megunhatatlan. Az ember egyszerűen késztetést érez arra, hogy újra és újra átsétáljon rajta, hogy egy újabb, addig még fel nem fedezett részletét ismerhesse meg.
A Mirabell-kastélyba is benéztünk, bár az 1600-as években épült épületet jelenleg a salzburgi önkormányzat használja, de a csodálatos márványlépcsőház és a tükörterem mindenképp megér egy látogatást. Mint azt megtudtuk, ezen részeit előszeretettel használják esküvői helyszínekként is, és nem ritkák a távol-keletről érkező párok sem, akik itt akarják kimondani a boldogító igent.
Salzburg a 150 000 lakosával a 4. legnagyobb osztrák város, de a legfontosabb látnivalók elhelyezkedésének köszönhetően, sétálva kényelmesen bejárható. Városnézésünket a Salzburgot kettészelő Salzach folyó másik partján folytattuk, ahova több hídon is átmehetünk, de van egy kimondottan gyalogosoknak készült híd is amit a helyiek csak lakatos hídnak neveznek, a sok ezernyi ráaggatott szerelemlakatnak köszönhetően. A hídról egyébként ragyogó kilátás nyílik a város nyugati felére, a várra és a dómra is.
Természetesen megnéztük a Salzburgi Dómot is ami hatalmas méreteivel, freskóival és faragásaival teljesen lenyűgözött minket. A bejárattól balra még ma is áll az a keresztelő medence amiben Wolfgang Amadeus Mozartot megkeresztelték. A Dóm előtti tér helyszínül szolgál a minden évben megrendezésre kerülő, nagyszabású Salzburgi Ünnepi játékok egyik legnépszerűbb előadásának, a Jedermann-nak.
Mielőtt betértünk volna az igazi helyi ízeket kínáló Sternbräu étterembe, végigsétáltunk Salzburg Váci utcáján a Getreidegasse-n. Az alig 300 méter hosszú keskeny sétálóutcában megtaláljuk a világ összes ismertebb márkáját, de ami igazán különlegessé teszi a Getreidegasse-t, azok a csodaszép kézzel készített cégérek. Lehet, hogy bent a legtrendibb dizájn szerint rendezik be a boltot, de a cégérek ebben az utcában múltidéző hangulatúak és mindegyiket ugyanaz a nagy múltú lakatosüzem készíti, mint anno az 1800-1900 években.
A napot persze vacsorával és egy kis esti sétával búcsúztattuk.
Gourmet nap – koncerttel
Érkezésünk másnapján Gourmet napot tartottunk, mert miért is ne? Van Salzburgban annyi jó hely és annyi különlegesség, hogy nyugodtan végig kóstolhatjuk mindet, és akár a Salzburgi Ünnepi Játékok helyszíneit is bejárhatjuk, sőt koncertre is mehetünk…Így is tettünk!
A svédasztalos reggeli után a Hotelből hova máshova vezetne az utunk a Gourmet napon, mint egy kis pékségbe a Rathausplatzon? Mondanám, hogy itt folytattuk a reggelit, de őszintén, nem voltam túl éhes, félóránként viszonylag ritkán étkezem. Ennek ellenére tényleg ínycsiklandozó finomságok voltak kint, így bátran ajánlom.
Az igazi, az eredeti Mozart golyó
Délelőtt 10 órára voltunk hivatalosak a Brodgasse 13 szám alatt található, több mint 135 éve működő Fürst cukrászdába és kávéházba. Bizony, ez az a hely, ahol az igazi Salzburgi Mozart golyó készül. Álljunk csak meg egy pillanatra ennél az „igazi Mozart golyónál”, ugyanis egy sarokkal arrébb a kirakatban egy Echte Salzburger Mozartkugel feliratú golyót láttunk, majd nem sokkal arrébb az igazihoz szintén megszólalásig hasonlító Mozartkugelt, mindkettőt ugyan úgy ezüst-kék csomagolású papírban, akárcsak Fürst úrnál. Nem csoda hát, hogy ha az egyszeri turista boldogan szelfizik a szomszédban az „eredeti Mozartkuglerrel”, nem is sejtve, hogy a Fürst család cukrászdájában készül több mint 100 éve – változatlan recept alapján – , az az évi mintegy 3 millió Mozartkugel, ami az első, az eredeti és az igazi. Mivel se a név, se a recept nem került annak idején levédésre, ezért Salzburg szerte készülnek az (kevésbé jó) utánzatok, de annyit mindenesetre sikerült elérni, hogy csak a Fürst család használhatja az „Original Salzburger Mozartkugel” elnevezést. Így ha bárki bizonytalan lenne Salzburgban, hogy eredeti Mozart golyót lát, csak ellenőrizze a feliratot. (az íze utána már egyértelművé teszi, hogy melyiket eszi…)
Visszatérve a 10 órai találkozóra és a Fürst kávéház emeletére; érkezésünk után néhány perccel már magyar pincér kínált minket isteni kapucsínóval, miközben Doris Fürst lelkesen mutatta és magyarázta, hogyan készül a legkiválóbb pisztácia, mogyoró, marcipán és étcsokoládé felhasználásával az Original Salzburger Mozartkugel. A tartósítószerektől teljesen mentes kézműves golyók mellett számos más kiváló édességet is megkóstolhatunk a cukrászdában. Az Alter Markton található kávézó és cukrászda mellett Salzburgon belül 3 helyen kapható még az igazi Mozartgolyó és bár hosszú évtizedekig igazi kuriózumként Salzburgig kellett utazni, hogy megkóstoljuk, ma már a webshopból is rendelhetünk.
Mire mindent megtudtunk a Mozartgolyókról és jól be is vásároltunk belőlük elszaladt az idő és ebédhez készülődtünk. Nyilván útba ejtettünk egy kis étvágygerjesztőt; a Rigler’s balzsamecet boltjába invitált minket a tulajdonos, ahol igazán különleges balzsameceteket (mint pl. avokádó, vagy datolya) próbálhattunk ki eperrel, vagy éppen paradicsommal. A könnyed falatozás után már csak az ebéd hiányzott, amit a Zum Zirkelwirt fogadóban sikerült elfogyasztanunk. Persze még csak a Gourmet nap felénél jártunk és az igazi ínyencségek még csak most következtek.
Salzburgi Ünnepi Játékok – 100 éve
Salzburg egyik legfőbb attrakciója, a minden év nyarán megrendezésre kerülő Salzburgi Ünnepi Játékok, melyet 1920 óta minden év nyarán megrendeznek a városban. 5 héten át közel 200 előadás és koncert, világsztárok és ritkán látott és hallott művek kerülnek bemutatásra.
Ebéd utáni sétánkat a Salzburgi Ünnepi Játékok helyszíneinek bejárásával töltöttük. Ami még különlegesebbé tette ezt a bejárást, az pedig az volt, hogy egy teljesen privát, színfalak mögötti vezetést kaptunk, így olyan helyekre is beleshettünk, ahova egy sima vezetett túra alkalmával nem lett volna lehetőségünk. Ahogy az osztrákok nevezik a „fesztiválkerület” három fantasztikus koncerthelyszínt foglal magában: Große Festspielhaus, Haus für Mozart, valamint a Felsenreitschule. Különlegességük, hogy az épületegyüttes a Mönchsberg lábánál helyezkedik el és a két legrégebbi színházterem, a Haus für Mozart, valamint a nyári lovasszínház (Felsenreitschule) bizonyos része a Mönchsberg sziklájából lett kivájva. A bejárás során lehetőségünk volt a színfalak mögött megtekinteni az előkészület alatt álló koncertek és előadások díszleteit; többek között volt szerencsénk testközelből is megcsodálni a Salzburgi Ünnepi Játékok egyik elmaradhatatlan klasszikusának, Hugo von Hofmannsthal Jedermannjának a monumentális díszleteit is a Haus für Mozart gigantikus méretű backstage-ében.
“Csak 5 percre vagyunk, a desszert még belefér”
Ez a mondat a salzburgi Carpe Diem étterem pazar vacsorája alatt hangzott el, ugyanis innen egy könnyed séta vezetett át a pár percre lévő Große Festspielhaus-ba a koncertre. Az isteni falatoktól elkényelmesedtünk, és már indulnunk kellett volna, amikor a desszerttel a kezükben kifordultak a pincérek. Meglátva a műalkotásokat, egyértelmű volt, hogy ha kell az időt is megállítjuk, de ezt muszáj megennünk. Mondanom sem kell, hogy megérte.
Az 5 perces utat 2-re redukálva egyben le is mozogtuk a vacsorát, de sajnos még így sem sikerült időben beülnünk a helyünkre a Mozarteumorchester fantasztikus koncertjére, hiába volt velünk a turisztikai hivatal ottani vezetője és ismertük a fesztiválkerület egyik belsős emberét, de a karzaton még épp az első hangok leütése előtt belopózhattunk a lépcsőre és onnan hallgathattuk végig Beethoven zongoraversenyét, ami a második részben elhangzott ritkán játszott Richard Strauss Don Quixote-val ellentétben – ezt már a földszintről hallgathattuk – egészen elképesztő volt. Valószínűleg az akusztika tette ilyen különlegessé a koncertélményt, így azt ajánlom, hogy aki teheti az mindenképpen a Fesztiválpalota karzatára vásároljon jegyet. Valószínűleg nem csak a lépcsőről ilyen jó a karzaton a hangzás 😉 )
Egy vizes nap is kellett
Salzburgi látogatásunk utolsó napja is mozgalmasra és élménydúsra sikerült, pláne, hogy változékony időt jósoltak (volt is eső és verőfényes napsütés is). A délelőtt folyamán beiktattunk két múzeumot is, amit minden zenerajongónak csak ajánlani tudok. Az egyik a Getreidegasse 9. szám alatt található Mozart szülőháza, ami ma már múzeumként funkciónál és végigvezet minket Mozart életén. Megnézhetjük azokat a helyiségeket is, ahol a kis Mozart felnőtt és ahol zseniének első csírái kibontakoztak.
A másik szintén kihagyhatatlan múzeum Mozart lakóháza, amiben 1773 és 1787 között élt a Mozart család. A Makartplatz-on álló „táncmesterház”-ként is ismert lakóház ma már múzeum. Rengeteg eredeti dokumentum és portré mellett megismerkedhetünk Mozart salzburgi éveivel és (nem)mindennapi életével.
Salzburgnak szuper jó városkártyája van, amivel a város összes látványossága ingyen látogatható, valamint a tömegközlekedést is térítésmentesen használhatjuk, így ne felejtsétek el megvenni, ha Salzburgba látogattok, akár csak egy napra is. Részletek, a Salzburg-kártya információs oldalán.
A múzeumi látogatásokat követően ellátogattunk a Szent Péter temetőbe, ami Ausztria egyik legrégebbi temetője. A teljesen elszeparált temető a város közepén igazán különleges hangulatot áraszt. Gondosan rendben tartott sírok, sziklába vájt kis kápolnák és katakombák, csobogók középen a Szent Margit Kápolnával.
Világutazó Tipp: A Hotel Sacher kávézójában ne hagyjátok ki, az eredeti Sacher tortaszeletet (és a kávét!), ami minden héten két alkalommal frissen érkezik Bécsből.
Délutáni programként taxiba ültünk és a szűk 20 perces útra lévő Hellbrunni kastély felé vettük az irányt. Markus Sittikus salzburgi hercegérsek álmodta meg magának ezt a itáliai reneszánsz palotát, ami egy hatalmas 60 hektáros birtokon terül el. Maga a kastély inkább belülről tartogat különlegességeket. Audioguide-dal végigmehetünk és rengeteg érdekességet tudhatunk meg Markus Sittikusról és magáról a kastélyról és a kertről is.
Persze aki Hellbrunnba jön az igazából a világhírű vízi játékokat akarja megtekinteni és kipróbálni. Markus Sittikus elég vicces ember volt, úgy gondolta, hogy kedves barátait vendégül látja nyaranta birtokán, és a Salzburgi hőségben milyen jól fog esni nekik egy kis hűsítő. Éppen ezért terveztetett trükkös és vicces vízi meglepetéseket a kastély kertjébe, hogy így nyűgözze le és szórakoztassa vendégeit. A Wasserspiele egy 40 perces vezetett túra keretében látogatható, ahol mi is azt az utat járhatjuk be, amit vélhetően egykoron Marcus Sittikus barátai is megtettek. A pusztán a víz erejével működő különleges vízi attrakciók és tréfás locsolók biztosan mást is megviccelnek majd. Ne gondoljátok, hogy ti kimaradtok, ha erre jártok! 🙂
Miután visszatértünk Salzburgba és vacsorázni indultunk volna, még a siklóval felmentünk Hohensalzburg várába, hogy megtekintsük Európa egyik legnagyobb szinte teljes egészében épen maradt középkori várát. A siklóval alig 1 perc alatt feljutottunk a várba, ahol magyarul is tudó audiogudie-dal jártuk körbe a várat, és tudtunk meg mindent a több száz évig tartó építkezésekről/átalakításokról, a vár mindennapi életéről, de még a kínzókamrákról is. Azon kevés vár egyike, amit sok száz esztendőn keresztül bevehetetlennek tartottak és máig őrzi ezt az igen előkelő titulusát. A várból egyébként fantasztikus kilátás nyílik a városra, így már csak ezért az egy dologért is érdemes ellátogatni a hegy tetejére.
Ha a várból lévő kilátás nem lett volna elég, a Mönchsberg tetején található M32 nevü étterembe mentünk át, ahonnan egy másik szemszögből csodálhattuk meg a panorámát a városra és a várra. A tegnapi Gourmet nap folytatásaként újra különleges vacsorában volt részünk, köszönhetően az M32 nagyszerű séfjének, amely így megkoronázta salzburgi látogatásunkat.
Salzburgot végigfuthatjuk egy nap alatt is, de egyszerűen annyi érdekes és izgalmas dolgot tartogat a város, hogy 2-3, de akár 4 napot is kényelmesen eltölthetünk Mozart városában. Mi nagyon élveztük!
A salzburgi sajtóúton az Osztrák Turisztikai Hivatal meghívására vettünk részt. Ezúton is köszönjük a meghívást!
Copyright © 2019 Világutazó Minden jog fenntartva. A cikkben található minden kép és szöveg szerzői jogvédelem alatt áll, írásbeli engedély nélküli felhasználásuk, publikálásuk tilos.
