Top 10 látnivaló Szentpéterváron

Szentpétervár kétségkívül a legnépszerűbb úti cél Oroszországban, Moszkva után a második legnépesebb orosz város nagyjából 5 milliós lakossal. Szentpétervár közvetlenül a Balti-tenger és a Néva-folyó partján fekszik. A város 200 éven át Oroszország politikai és kulturális központja volt, de ma is ugyanolyan lenyűgöző mint egykoron volt, nem véletlenül viseli az Észak Velencéje becenevet. A város kialakítása a hidakkal szegélyezett kanyargós csatornák, a barokk történelmi épületek, melyek az UNESCO Világörökségi státusz is kivívták és a gazdag kulturális kincsek együttesen teszik Szentpétervárt a világ egyik legszebb, legvonzóbb városává. Szentpétervár minden évszakban remek helyszín, nyáron a legendás fehér éjszakák miatt, mikor alig bukik a nap a horizont alá, télen pedig a hó paplanban bújó fehér táj és a befagyott csatornák látványa miatt.

Szállást keresel Szentpéterváron? Ha hotelek helyett inkább magánszállást keresel nézz körül az Airbnb-n is. Ha meghívónkkal regisztrálsz most első foglalásodból 9000 Ft kedvezményt kapsz. Ismerkedj meg lépésről-lépésre az Airbnb-vel!

Szentpétervár katedrálisai

Fotók: pixabay.com

Szentpéterváron jóval több katedrális van, mint amit egyetlen utazás alkalmával meg lehetne nézni, így adunk egy kis iránymutatást a top 5-ről, amit semmiképp nem érdemes kihagynod. A Szent Péter és Pál Katedrális a királyi temetkezési kripta, és a város talizmánja. Az 1712-ben alapított templom a legrégebbi a városban, díszes tornyainak magassága eléri a 122 métert, így már messziről észreveszed. A gyönyörű Megváltó Krisztus Templomát 1883-ban kezdték el építeni a II. Sándor cár meggyilkolásának helyszínén. A Szent Izsák Katedrális nemcsak Szentpétervár egyik legtöbbször megörökített látványossága (főleg kolosszális méretei miatt), hanem a város legjobb kilátó pontja is – ha fel tudsz mászni a 262 fokos lépcsősoron. A Kazany Katedrális oszlopos folyosója a vatikáni Szent Péter Katedráliséra emlékeztet, a belépés pedig ingyenes, mert egy most is működő templom. Végül pedig ott a Smolny Katedrális, ami a városközpont mellett helyezkedik el. Az épület minden fala homlokzat, így a katedrális minden oldaláról nézve egyaránt ünnepélyes.

- hirdetés -

Csatorna kirándulások

Szentpétervár területének 10%-át ma víz fedi, a városalapító Nagy Péter cárt Amszterdam és Velence inspirálták. Ennek köszönhetően született meg a 42 szigetre épült, 70 csatornával behálózott, 500 híddal összekapcsolt Szentpétervár. Mindenképp vegyél részt egy hajótúrán a Néván és a város csatornái mentén (rendszeres angol nyelvű túrák indulnak a 27 Fontanka Gát egyik mólójáról), ha pedig valami kissé extrémebbre vágysz csatlakozz a csatornák egyik paddleboard túrájához. Ha nem vagy oda a vízért, csak sétálgass a csatornák mentén és gyönyörködj bennük a szárazföldről. A csatornákkal szegélyezett 7,6 hektáros területet lefedő Új Hollandia Szigetet Nagy Péter idején hozták létre, a hajóépítés központjaként. Bár a sziget teljes átalakítási folyamata csak 2025-re várható, már megnyitották a nyilvánosság előtt. A gyerekek játszhatnak a Péter és Pál nevű, történelmi fregattot formázó fa játszótéren, a szabadtéri színpadon zenei és színházi előadások láthatók és a nyári hónapok alatt igazi szabadtéri paradicsommá válik, ahol a helyiek is szívesen töltik a napsütéses délutánokat.

Nagy Peterhof Palota

A Peterhof Palota és a hozzá tartozó kerteket tulajdonképpen az orosz Versailles névvel is illethetnénk, amik a Peterhof városközponttal együtt az UNESCO Világörökség részét alkotják. A birtok egy palotánál jóval többet tartogat, de kétségtelenül a legnépszerűbb látványossága a Nagy Palota. A palota a tengernél épült, mert a cár Oroszországot Európa legnagyobb tengeri hatalmaként képzelte el, a palotát pedig Oroszországnak a Balti-tengerre nyíló kijárataként. Az építkezést Nagy Péter rendelte el, azzal a jelszóval, hogy minden más európai palotát túlragyogjon. Az 1721-re elkészült palota számos művészeti stílust, az orosz cár ízlését, és mester művészek munkáit mutatja be. A palotakomplexum 500 hektárt fed le, és a Strelna, az Oraniebaum és a Peterhof is hozzá tartozik. Több, mint 20 múzeum található a komplexumban. A Nagy Palota antik, autentikus korabeli bútorokkal van berendezve és ahogyan a birtok más palotái is felbecsülhetetlen műalkotásokkal és rendkívüli kézimunkával díszített. Kertjeit hatalmas szökőkutak uralják különösen látványos a kastély előtt pompázó aranyozott bronzszobrokkal díszített nagy kaszkád 64 szökőkútjával. Látványán túl különlegessége abban rejlik, hogy szivattyú rendszer nélkül, teljes egészében a gravitáció működteti (a 22 km-re található Ropsa-hegytől vezetik idáig a vizet).

- hirdetés -

Téli Palota (Zimnyij dvorec)

A Téli Palota elődje egy egyszerű ház volt, amit Trezzini 1712-ben tervezett Nagy Péternek, nem messze a jelenlegi palota helyétől. 1721-ben Georg Mattarnovy megtervezte a Téli Palota átalakítását, itt hunyt el Nagy Péter 1725-ben, és ezt örökölte meg özvegye, I. Katalin. Ezt követően II. Péter szintén Trezzinivel felújíttatta a palotát 1727-ben, majd 1730-ban a palota Anna Ivanovnara szállt, aki Szentpétervárt újra a birodalom fővárosává iktatta be, így Rastrellit bízta meg, hogy bővítse a palotát. A palota Nagy Katalin idején további bővítéseken és felújításokon ment keresztül a legtöbb építészeti jellegzetesség is hozzá köthető. Ő rendelte el három szomszédos palota egyesítését, melyek ma a Téli Palotával együtt az Ermitázs komplexumot alkotják. I. Péter (Nagy Péter) téli palotája maradt a Romanov uralkodók otthona 1732-től 1917-ig, amikor is a szovjetek megrohamozták a helyet az orosz forradalom alatt.
Oroszország nagyságát és jólétét demonstráló palotáról évekig úgy hitték, hogy teljesen elpusztították, hogy helyet csináljanak a Ermitázs Színháznak, de a későbbi kutatások feltárták, hogy a színház tervezésekor a palota egy részét épen hagyták. Gondos felújítási munkákat követően a palotát 1992-ben megnyitották a nyilvánosság előtt. A négyszögletű palota 250 méter hosszú és 30 méter magas, zöld és fehér homlokzattal, kb. 1500 helyisége, 117 lépcsősora, és majdnem 2000 ablaka van.

Szent Izsák-székesegyház

A Szent Izsák Katedrális 1818 és 1858 között épült Auguste Montferrand tervei alapján, befejezése után a város fő temploma és több mint 100 méteres magasságával az ország legnagyobb katedrálisa lett, amely akár 14000 hívő befogadására is alkalmas. A római Szent Péter-dóm és a londoni Szent Pál-katedrális után a világ harmadik legnagyobb kupolájával büszkélkedhet. A külső részt szobrok díszítik, 112 vörös gránit oszlop, és egy hatalmas díszes kupola ékesíti. A mocsaras talaj miatt, több mint 20 ezer cölöp tartja az épületet hordozó gránitoszlopokat. Belül a templom elképesztő mozaik ikonokkal, arany színű mozaikokkal, kődekorációval, festményekkel, ikonosztázzal, malachit és lazurit oszlopokkal díszített, csak aranyból mintegy 400 kilogrammnyit használtak fel. Az 1930-as években a szovjetek a templomot ateista múzeummá alakították. Ma a miséket az oldalsó kápolnában tartják, a főépületet pedig csak fontos eseményekkor használják. 300 lépcsőfokon fel lehet jutni a katedrális tetejébe is, ahonnan csodás kilátás nyílik a városra. A hatalmas kupola alatt egy oszlopos körfolyosóval körbevett rotunda kapott helyet. A katedrális egyébként a Romanov dinasztia panteonja: 32 cár síremlékét őrzi.

- hirdetés -

Vérző Megváltó Temploma

Szentpétervár egyik legfőbb látnivalója; amit több néven is emlegetnek: a Vérző Templom, Krisztus Feltámadása Katedrális és a Vérző Megváltó Temploma. A templom azon a helyen áll, ahol 1881-ben II. Sándor cárt kivégezték. II. Sándor 1855-től uralkodott orosz cárként halála napjáig, és leginkább az orosz rabszolgák emancipálásáról, a testi fenyítés eltörléséről, a bírói rendszer megreformálásáról ismert és hogy ő adta el Alaszkát az amerikaiaknak. A templom 1883-tól 1907-ig épült a korábbi cár emlékére, II. Sándor síremléke az oltárral szemben áll, pontosan azon a helyen, ahol kivégzése történt. A síremlék gazdagon díszített értékes drágakövekkel. A templom szerkezete barokk és neoklasszikus a moszkvai Vörös Téren álló Szent Vazul Bazilikához hasonlóra tervezték, gyönyörű tipikus orosz, élénk színű hagyma formájú kupolákkal. Belül a templom falait bibliai jelenteteket ábrázoló színes mozaikok, ikonosztázok és freskók borítják, melyeket Oroszország leghíresebb művészéi készítettek. A templom 27 évnyi felújításon esett át, ami 1997-ben fejeződött be, ma pedig mozaikmúzeumként működik. Több, mint 7500 négyzetméternyi mozaikjával a világon egyedülálló.

Katalin Palota (Jekatyerinyinszkij dvorec)

Az egykori orosz cárok nyári rezidenciájaként szolgáló palota kb. 25 km-re délkeleti irányban található Szentpétervától a Carszkoje Szelo településen. A Katalin Palota eredetileg egy kicsi palota volt, amit I. Katalinnak férje, Nagy Péter ajándékozott. 1753-ban, Erzsébet, I. Katalin és Nagy Péter lányának uralkodása alatt a palotát szinte teljesen átépítették és megnövelték Bartolomeo Francesco Rastrelli építész vezetésével. Az újjáépítés 4 évig tartott 1756-ban készült el, melynek eredményeként a palotakomplexum már egy kilométeres körátmérőjű területet fedett le.
Később a palotát Nagy Katalin (II. Katalin), kibővíttette, felújíttatta és nagyszabású barokk palotává alakíttatta.  Az új palota rokokó stílusú volt, és 325 méter hosszú; több, mint 100 kg aranyat használtak fel homlokzatának díszítéséhez. A palota legkésőbb elkészült része a fő lépcsősor, amit Ippolito Monighetti készített 1863-ban.
1910-ig a palotát Tsarskoye Selonak (Pushkin) hívták. A II. világháború alatt 58 csarnokot semmisítettek meg, melyből azóta 32-t állítottak helyre, de a restaurálás jelenleg is zajlik. Ma a palota egy múzeumnak ad otthont, amely az építkezés több, mint 300 éves történelméről és a palota szépségéről szól, eredeti antik bútorokkal berendezve. A dekoráció, a mozaikok, a freskók, és a stukkók kiemelkedőek. Különösen figyelemre méltó a Rastrelli által tervezett egymásba nyíló arany teremsor, ami a Bálteremből, a Nagy Teremből (vagy Fények Terméből) és több kisebb díszes szobából áll, melyek közül a legismertebb a Borostyánszoba.
A palota előtt helyezkednek el a korábbi palotakertek, amik most a Katalin Parkot alkotják, és itt a tóparton áll az azúr és fehér színűre festett Ermitázs-pavilon.

- hirdetés -

Ermitázs

Az Ermitázs a világ egyik legrégebbi múzeuma; 1764-ben alapította Nagy Katalin, és 1852-ben nyitotta meg kapuit. A múzeum összegyűjtött alkotásainak száma meghaladja a 3 milliót, melyek 233 345 négyzetméteren vannak kiállítva. Habár a teljes múzeum megtekintése több időt venne igénybe, mint egy átlagos nyaralás, ez a város top látnivalója és minden útitervben szerepelnie kell, még ha csak a legérdekesebb látnivalókra helyezed is a hangsúlyt. Az Ermitázs Múzeumkomplexumhoz tartozik a Ermitázs Színház; a Régi Ermitázs; A Téli Palota és az Új Ermitázs. Ezek az épületek egy sorban állnak a Palotagát mentén a folyóval szemben.

A múzeum részei többek között a Fő Ermitázs és a Menshikov Palota, a Porcelánmúzeum és az újonnan nyitott Ermitázs Tároló. Maguk a paloták is lenyűgözőek; néhány termet művészeti kiállításokra használnak, míg mások korabeli bútorokkal lettek berendezve. A legnagyobb mennyiségű kiállítási tárgyat a Téli Palotában tartják, a Romanov cárok korábbi otthonában. Az Állami Termek korabeli berendezésükkel és dekorációjukkal éppolyan lenyűgözőek, mint a műalkotások. A Kincstári Galériákban felbecsülhetetlen értékű alkotásokat találsz, mint a szarmata aranymunkák és Fabergé tojások. A nyugat-európai festészeti kollekció is hatalmas, többek között olyan művészek munkáit tekinthetjük meg itt, mint Da Vinci, Goya, Tiziano, Rubens és Rembrandt, hogy csak néhányat említsünk. A művészeti ízlésedtől függetlenül biztosan találsz itt érdekességet, az egyiptomi műemlékektől a modern művészetig. A kihívás az, hogyan birkózz meg a hatalmas múzeummal úgy, hogy az idődbe is beleférjen.

Szentpétervár metrómegállói

Az utazás majdnem sokkal fontosabb, mint a cél, ha a szentpétervári metrón utazol. Szentpétervár első metróját 1955. október 15-én nyitották meg, a moszkvai után ez volt a Szovjetunió második metrója. Mindegyik megálló díszítése nagyszabású, pompás műalkotásokkal, ezzel téve ezt a világ egyik legszebb metróvonalává. Mivel Szentpéterváron nagyon sok helyen egyirányú utcák vannak, sokkal egyszerűbb metróval közlekedni és még megfizethető is. Továbbá ez az egyik legmélyebben haladó metró a világon, úgyhogy készülj fel a hosszas mozgólépcsőzésekre.

- hirdetés -

Fabergé Múzeum

Szentpéterváron láthatod a világ legnagyobb Fabergé tojás gyűjteményét a Shuvalov Palotában, a város egyik legszebb épületében. A múzeum a mester ékszerész, Peter Carl Faberge (1846-1920) munkáinak illetve kortársainak remek gyűjteményét rejti. Fabergé-t leginkább a Fabergé tojásokról ismerhetjük; ezek a tojás alakú, zománccal borított díszes tárgyak, amiket ékkövekkel, arannyal és ezüsttel díszített bonyolult mintákban. Fabergé Szentpéterváron született és ékszerkészítést tanult Európa-szerte. Nemzetközi hírnévre akkor tett szert, amikor munkáját kiállították az 1882-es Pánorosz Kiállításon Moszkvában. A cárt teljesen lenyűgözte Fabergé munkája, és elrendelte kiállításukat az Ermitázsban. A „III. Sándor Cár Udvarának Szolgáltatója” címmel Fabergé szupersztárrá vált, utolsó cári ékszerészként a mérhetetlen luxusban élő cári család, és az udvar számára dolgozott. 1885-ben megkapta a „Birodalmi Korona Speciális Aranyművese” címet.
A Fabergé gyűjtemény a Link of Times Alapítvány tulajdona, és több, mint 4000 darabot tartalmaz. Az alapítvány célja a kulturális jelentőséggel bíró tárgyak vissza hozatala Oroszországba, miután ezeket a bolsevikok az 1920-as és 30-as években eladták. A kollekció része Fabergé néhány leghíresebb munkája, mint például az 1897-ben készített Birodalmi Koronázási Tojás valamint 200 olyan tárgy, ami korábban a New York-i Forbes család tulajdonában volt. A gyűjtemény legértékesebb darabjai a 9 Birodalmi húsvéti tojás, amit eredetileg III. Sándornak és II. Miklósnak terveztek, és 100 millió dollárért kelt el. A múzeum kollekciójának egyedisége abban rejlik, hogy nemcsak Fabergé tojásokat tartanak, hanem egyéb munkákat is a mesterékszerésztől, mint például díszes iparművészeti darabokat, arany-, ezüst-  és bronztárgyakat, porcelánokat és festményeket. Fabergé kortársai közül találunk itt Sazikov, Khlebnikov, Ovchinnikov és Ruckert munkákat is.

- hirdetés -
277,107RajongókTetszik
6,918KövetőkKövetés
274KövetőkKövetés
29FeliratkozókFeliratkozás