Az osztrák határ közelében a németországi Füssen városa mellett, egy sziklaszirten áll a Walt Disneyt is megihlető Neuschwanstein kastély. A világ egyik legfényűzőbb és legismertebb kastélyának építtetője II. Lajos király volt.
A kastély az uralkodó képzeletének szüleménye, akit alattvalói csak “Tündérkirálynak” hívtak, de miniszterei “Őrült királyként” emlegették. Hogy tulajdonképpen kinek is volt igaza ma már mindegy. Az uralkodó különc álmodozó volt, gyűlölte a politikát, rajongott Wagner zenéjéért, a Napkirályért és rendelkezett azzal a pénzzel és hatalommal, hogy valóra válthassa álomvilágát. Miniszterei azonban megelégelték a kastélyok miatti esztelen költekezését, aminek következtében rengeteg adósságot halmozott fel. Őrültnek nyilvánították és 1886 júniusában Berg kastélyába szállították, majd néhány nap múlva holtan találták orvosával a tó partján. Hogy halálát pontosan mi okozta máig tisztázatlan.
Fotó: xlibber
A kastély építését 1869-ben kezdték, de csak 1886-ban készült el, akkor is csak részben. II. Lajos mindössze néhány napig élvezhette művét. A várkastély fő kapujához meredek, szűk út vezet, a külső falak tornyaiba csigalépcsőkön lehet feljutni. A kastély egy kapuházból, egy, az előkelő hölgyek részére épített lakórészből, a király lakhelyéből, és a két toronnyal szegélyezett fellegvárból áll. A kívülről is lenyűgöző épület belseje, ha lehet ilyet mondani, még csodálatosabb.
Fotó: shaferlens
A kastély külseje és belső berendezése tökéletes összhangban van, ahogy egyre beljebb hatolunk a várban és megnyílnak előttünk termei azt érezzük, hogy a király nem őrült volt, hanem egy korát megelőző zseni. Neuschwansteint a „kőből épült álmot” nem építész, hanem egy színházi díszlettervező, Christian Jank tervezte, ami sokat elárul a királyról, de a kivitelezésben természetesen építészek is részt vettek. A Wagner operáit (Lohengrin, Parsifal) és a germán legendákat megidéző berendezések és dekorációk eklektikus stílusjegyeket hordoznak magukon, mely keveredik a XIX. szd-i modern technológiával.
Fotó: Mathias Apitz (München)
A trónterem két emelet magas, padlóját 2 millió mozaikokból készült kép díszíti, mennyezetéről aranyozott csillár lóg, de a terem ma is üres, hiszen a trón sosem készült el, ami fölött a próféták és maga Jézus foglaltak volna helyet. A terem erkélyéről fenséges kilátás nyílik a király apjának egykori lakhelyére. Kétségtelenül a legszebb helyiség a királyi hálóterem, csak a faragásokkal díszített ágy elkészítésén több mesterember évekig dolgozott, falait megannyi freskó és festmény díszíti. A hálóteremből 2 rejtekajtó is nyílik, az egyik egy kis kápolnába, a másik egy öltözőszobába vezet. A várba egy barlangrendszert is terveztek, de ennek csak egy része valósult meg. Az egész kastélyon végigvonuló hattyúmotívum Lohengrinre, a hattyúlovagra utal, akárcsak a kastély neve (Neuschwanstein = újhattyúkő).
Fotó: lucky.alvy
II. Lajos a modern találmányok patrónusa volt, a legmodernebb technikát használta fel a kastély építésénél. Az ő kastélyai voltak az elsők, melyek elektromosságot és más, kényelmet szolgáló találmányt használtak, például a liftet. A kastély konyhája még most is modernnek számít, egykor a tűzhelyekből távozó forró levegőt a többi helyiség fűtésére használták fel. Az ételek szállítása ételliften történt. A hattyú alakú csapokból hideg és meleg víz is folyt és vízöblítéses árnyékszéket használtak.
Fotó: hannibal1107
A közeli 45 m magas vízesés felett, két sziklafal között ível át a Mária-híd, innen tekintve a kastély teljes pompájában látható. Abban az időben a 93 m magasban ívelő híd is technológiai mesterműnek számított, melyet a királyi család megbízásából 1866-ban építettek. II.Lajos kívánsága az volt, hogy soha senki ne tehesse be a lábát a kastélyba, de halála után már 6 héttel megnyitották a nép előtt, azóta pedig Németország egyik legnagyobb turistalátványossága, évi 1,3 millió látogatójával.
Fotó: jiuguangw Címfotó: michaelhelmer
Fotó: 
