Egy átlagos hétvégi prágai látogatás „nyomvonala” jó eséllyel illeszkedik az Óváros tér – Királyok útja – Károly híd – Nerudova utca – Várnegyed útvonalra. Ha ezt elosztjuk 2-3 napra, akkor belefér néhány kötelező kitérő, mint a Vencel tér, a Lőportorony, Reprezentációs ház, Zsidó negyed, a Kisoldalon a Kampa sziget, a zeg-zugos, kanyargós, hangulatos utcák és a Petrin-domb, nem beszélve az útba eső számtalan „hostinec”, „pivovar”, „pivnice” és „restaurace” egyikéről-másikáról, ahol összehasonlító elemzésnek vethetjük alá a kiváló cseh söröket és knédliket. Vagy olyan, a szorosan vett belvárostól kissé távolabb eső helyeket is felkereshetünk, mint Vysehrad. Ha valaki a történelmi Prága látnivalóin és a gasztronómiai élvezeteken túl némi érdeklődést mutat a kortárs művészet iránt is, nem kell mást tennie, mint nyitott szemmel járnia, esetleg egy kicsit igazítania a tervezett útvonalakon, és nagyon érdekes dolgokat fedezhet fel.
Van a kortárs cseh művésztársadalomnak egy nemzetközileg is ismert és elismert, már-már hírhedt alakja, David Cerny, akinek meghökkentő, sokszor provokatív, de mindenképpen elgondolkodtató műveivel Prága utcáin is találkozhatunk. A ’80-as évek közepén az akkor még ifjú művész néhány barátjával egy művészcsoportot alapított és kinyilatkoztatták, hogy ők gazdagok és híresek szeretnének lenni. Bár a csoport néhány év múlva feloszlott, Cerny mára valóra váltotta akkori álmaikat.
Utazási tippünk: Hosszú hétvége Prágában augusztusban. További utazási tippekért kattints ide!
Első komoly visszhangot kiváltó akciója 1991-ben volt, amikor rózsaszínre festette a prágai szovjet háborús emlékművet. Műveinek egy része, mint ez is, aktuálpolitikai mondanivalóval rendelkezik vagy performance jellegű és ma már nem látható köztéren. Ilyen például a Quo Vadis című szobra is, ami az egykori NDK-s disszidensek előtt tisztelegve egy négy lábon „menekülő” Trabantot ábrázol és jelenleg a prágai Német Nagykövetség kertjében áll, vagy az a 2013-as választások előtt a Moldva folyón egy uszályon felállított 10 méter magas lila kéz, melynek felfelé meredő középső ujja egyértelmű üzenetet közvetített a politikusok felé.
Vannak művei, melyek időről-időre elvándorolnak eredeti helyükről, mint pl. az InUtero (Terhes nő) című szobra, mely nemrég még az Óváros tértől egy utcányira állt, vagy a korábban az Artbanka Museum udvarán kiállított négy gigantikus fekete pisztolyból álló installációja, amely eredetileg New York-ban az egykori World Trade Center-ben volt felállítva.
Szerencsére vannak olyan helyhez kötött művei is, amelyekben bízhatunk, hogy még jó ideig ott várnak ránk Prága utcáin. Mint például a legutolsó műve, a 2014-ben a Quadrio üzletközpont melletti téren (Národní třída) felállított, Franz Kafka előtt tisztelgő óriási, állandó mozgásban lévő szobra, amely – csakúgy, mint Kafka írásai – sokféleképpen értelmezhető. A mechanikus fej 11 méter magas, 39 tonna tömegű és a hírek szerint 30 millió cseh koronába (kb. 320 millió forint) került. A fej 18500 db ívelt rozsdamentes alkatrészből áll, a szerkezetet 12500 szegecs és több mint 3800 egyéb rögzítő elem tartja össze, a mozgást 42 szinkronizált motor vezérli.
A Vencel térről nyíló Stepanska utcában található a szecessziós Lucerna Palota, alatta fut a Stepanska és a Vodickova utcát összekötő Lucerna passzázs, melynek érdekessége, hogy az egykori köztársasági elnök, Vaclav Havel nagyapja tervezte. A passzázsban üzletek, kávézók, mozi és színház is található, de legfőbb nevezetessége talán az átrium részen felfüggesztett majdnem 5 méter magas és 3 méter hosszú, hungarocellből és gyantából felépített „Szent Vencel döglött lovon” című Cerny szobor. Alkotójának valószínűleg a meghökkentés és polgárpukkasztás volt a célja, de a cseh történelmet jobban ismerők talán valami mélyebb értelmet is találhatnak benne.
Ha városnézés közben megéhezünk-megszomjazunk és ebbéli szükségleteink kielégítése céljából az Óvárost járva keresünk valami alkalmas helyet, könnyen a Husova utcán találhatjuk magunkat. Annál is inkább, mert itt, illetve a környéken olyan kultikus vendéglátó egységeket találunk, mint pl. az Arany Tigrishez címzett söröző, amely azóta vált igazán híressé, hogy egy alkalommal együtt sörözgetett itt Bohumil Hrabal, a neves cseh író, akinek egyébként ez az ivó volt a törzshelye, barátja a szintén neves író Vaclav Havel, aki akkoriban éppen mint köztársasági elnök funkcionált, és az ó vendége, bizonyos Bill Clinton amerikai elnök. Ez minden Prágáról szóló útikönyvbe bekerült azóta, és ebből kifolyólag itt jó eséllyel nem fogunk asztalt kapni, de egy kicsit továbbsétálva, a Husova és a Betlehem tér sarkán találjuk a Zöld Fához címzett Svejk éttermet, amely méreteiből adódóan turisták hadát tudja fogadni. Mielőtt ide belépnénk nézzünk fel a fejünk fölé, mert a háztetőről kinyúló gerendán David Cerny következő alkotását, a Lógó férfit vehetjük szemügyre, amely valójában a pszichoanalízis atyját, Sigmund Freud-ot ábrázolja. Freud – munkásságát, életét és halálának körülményeit ismerve – nagy valószínűséggel elégedett lenne a róla mintázott szoborral. Ha alaposan meg akarjuk vizsgálni a művet, nem árt, ha van nálunk egy távcső vagy egy teleobjektív a fényképezőgépünkön, mert elég magasan található.
Ha sörözés után a Károly hidat vennénk célba, akkor érdemes a Betlémské namesty-n elindulni, így a Divadlo na Zabradli nevű színházhoz lyukadunk ki, ennek oldalára van felerősítve David Cerny egy kevésbé ismert különös szobra az Embryo, amely egy, a lefolyócsőbe beszorult magzatot ábrázol. Az installáció a művész nehéz helyzetét mutatja a szűk látókörű világban, ahol az átlagemberek nem értik meg a művészetet. A szobor éjjel sejtelmes fényben izzik.
A Károly hídon átkelve a Kisoldalon is találunk Cerny-szobrokat. A hídról az 1996-os Mission Impossible című film híres jelenetében szereplő lépcsőn a Kampa szigetre jutunk, ahol rövid séta után a Kampa Múzeum melletti téren három, a földön mászkáló, meglehetősen nagy méretű babát fedezhetünk fel. A babák tulajdonképpen a Zizkov TV-tornyon mászkáló hasonló „lények” testvérei, ha oda is ellátogatunk még több példányt nézhetünk meg.
A híd túlsó oldalán szintén van egy múzeum, mégpedig a Franz Kafka életét és munkásságát bemutató gyűjtemény. Ennek udvarán található Cerny két pisilő férfit ábrázoló bronz szobra, amelynek alakjai egy Csehországot formázó medencében állnak, forgatható csípőjük és mozgó péniszük segítségével pedig folyamatosan híres cseh íróktól származó idézeteket „írnak” a vízre. A látogatók (állítólag) SMS-t küldhetnek egy, a szobor mellett található telefonszámra és a két férfi az üzenet szavait is „kipisili”.
Ezek a szobrok, installációk egy belvárosi séta keretében elérhetőek, de ha valakinek kedve és ideje van, megkeresheti a kissé távolabbi Smichov kerületben, a Futura Galéria oldalánál felállított két óriási, előrehajló ember hátsó felét ábrázoló szobrot. Ami a különlegességet jelenti, hogy a látogató felmászhat egy létrán és fejét a szobor ánuszába bedugva megnézhet egy videofilmet, amelyben a prágai modern művészeti múzeum igazgatója és Václav Klaus, korábbi köztársasági elnök kásával eteti egymást, miközben a We Are The Champions szól. A szereplők annak idején enyhén szólva nem voltak boldogok a mű megszületésétől.
Cerny-től egy interjúban megkérdezték: örül-e annak, hogy művei jegyzett turistalátványosságok Prágában? A művész nemes egyszerűséggel azt válaszolta: Hülye lennék, ha nem tetszene.
Copyright © 2016 Novák Miklós. Minden jog fenntartva. A cikkben található minden kép és szöveg szerzői jogvédelem alatt áll, írásbeli engedély nélküli felhasználásuk, publikálásuk tilos.
