A Travel Channel Nemzetközi Házvadászok című műsorához kapcsolódó Hosszúlépés sétánkon különleges házak különleges lakóival ismerkedhettünk meg. Ezen a sétán nemcsak az épületek történeteire vadásztunk közösen, hanem azok lakóira és sorsuk alakulására is.
A csatornán látható „Nemzetközi házvadászok” (House Hunters International) epizódjaiban egy-egy amerikai pár vagy több gyermekes család elhagyja otthonát, hogy egy másik távoli országban kezdjen új életet. Keresik azt a lakást vagy házat, ahova legszívesebben beköltöznének és eközben megismerkednek a kiszemelt város történelmével, látnivalóival. A magyar és még további 73 ország nézői eddig leginkább egzotikus helyekre (Karib-térség, kis spanyol város, stb) költözőket követhették nyomon – de végre Budapestre is sor került. Arról, hogy miért és hogyan keresnek nálunk lakást a külföldiek itt olvashatsz!
A Hosszúlépés csapata ebből az alkalomból összeállított egy olyan exkluzív (csak négy alkalommal megrendezett) városi sétát, amely a belváros néhány olyan épületét mutatja be, amely előtt sokan szinte naponta megyünk el, anélkül hogy észrevennénk különleges díszeit, megismernénk a hajdan ott élők történeteit.
A túra a Király utcában vette kezdetét, a „legpestibbnek” nevezett utcában, amely vélhetőleg a legmacskásabb is. Ugyanis az 1900-as évek első felében itt működött a Vörös Macska mulató, a Kék Macska szórakozóhely és a Fekete Macska nevű “zengeráj” is, ezekben a pikáns sanzonok és lengén öltözött lányok szórakoztatták a nagyérdeműt.
Az Andrássy út 23. mellett, amelynek egy elegáns GUCCI üzlet működik az utcaszintjén, a legtöbbünk valószínűleg egy oldalpillantás kíséretében elsétál. Pedig a ház 150 éve palotának épült, névadója Wahrmann Mór, a Pesti Izraelita Hitközség elnöke volt. 1872-ben ő nyújtotta be a képviselőházba a javaslatot Pest, Buda és Óbuda egyesítésére egy képviselő követtársával együtt. A ház a drezdai Oppenheim palota mintájára készült, és Mór halála után három gyermeke közül lánya, Renée örökölt meg. És ezzel nagyjából el is indult a folyamat, amit a „Wahrmannok tündöklése és bukása” címmel illethetnénk. A két fiú leginkább a szerencsejátékot és párbajt kedvelte, hamar eltékozolták apjuktól örökölt vagyonuk, és lánytestvérüktől kértek újra és újra pénzt. (Bár az öcs, Richard számára egyszer maga Ferenc József szeretője, Schratt Katalin járta ki, hogy az udvar kifizesse a fiú kártyaadósságát). Mindkét fiú öngyilkos lett, Renéé pedig morfiumfüggőként annak túladagolásába halt bele. A palotát egyébként 1914-ben eladta, tulajdonosai és bérlői azóta – immár szinte név nélkül – váltják egymást.
Napóleon udvar
A következő állomás a Hajós utca 25., azaz a Napóleon udvar volt, amely kései szecessziós stílusban, 1905–1906-ban épült. Ezt az akkor modern, luxuskivitelű, márványoszlopos, tágas lépcsőházas, jól jövedelmező bérházat tulajdonosa a közeli kávéházról nevezte el Napóleon-udvarnak. Építtetője azonban nem tudta, hogy a kávéház nem a franciák nagy hadvezéréről és császáráról, Bonaparte Napóleonról, hanem a hegyesbajuszú III. Napóleonról kapta nevét. Így tévedésből Bonaparte Napóleon szobrát készíttette el, és helyeztette el a magasban. A ház kintről kissé ütött-kopott, épp felújítás alatt van, de bent színes üvegablakok, öntött- és kovácsoltvas elemek, a geometrikus lépcsőházi csempék és a tágas, fényes udvar “vigasztalja” az ott lakókat. Bent pedig arra is választ kaphatunk, hogy milyen volt egy pesti bérház, hogyan jellemezhetjük lakóit, hogyan festett egy polgári otthon és enteriőr Budapesten a XIX. században.
A túra során az apropót adó „Nemzetközi Házvadászok” is helyet kap, hisz igen közel, a Hajós utca 31-ben található az a lakás, amit az említett epizódban Todd és Nancy is megnézett. A házat a forgatás óta felújították, de 2 évvel ezelőtt málló vakolat, sérült téglák fogadták a házaspárt. Ők azonban mindezt autentikusnak és érdekesnek találták. Az ottani kiadó lakás a csillárokat körülvevő rozettákkal, és főleg a nyüzsgő pesti életre teret nyitó kis kovácsoltvas erkéllyel lenyűgözte őket. Az azonban csak az epizódból derül ki, hogy végül ezt választották-e lakhelyüknek.
Adria palota
A Szabadság téren álló Adria palota impozáns épület. 1900-ban épült, neobarokk stílusban. Tervezője, Meinig Artúr munkáját dicséri többek közt a Stefánia Palota, a Szabó Ervin Könyvtárnak otthont adó Wenckheim palota és a Csekonics-palota a pesti Palotanegyedben. Számtalan, a hajózásra utaló jelkép díszíti a palotát, amelyek jelzik egykori funkcióját: itt volt az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Részvénytársaság székháza, a cég igazgatóságának Jókai Mór évtizedeken keresztül volt a tagja. Még életében két, a világ tengereire szánt óceánjárót is elneveztek róla. Amikor 1904-ben meghalt, temetésén a Magyar Nemzeti Múzeum előcsarnokából az Adria matrózai vezették a díszmenetet. A Társaság fellendülésének az első világháború vetett véget. Az eltűnt magyar tengerhajózás palotája túlélte a két világháborút, saját építtetője csődjét és fél évszázad kommunizmust is.
A palota homlokzatán négy, a világtájakat jelképező alak – egy indián, egy egyiptomi, egy kínai és egy európai – látható. (A kínai bizonyos szempontból kilóg a sorból, de hogy miért, az maradjon titok addig, míg az ember saját szemével jól meg nem nézi). Mostanság gyakran ad helyt filmforgatásoknak (A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt; a tavaly forgatott Maigret-sorozat, stb.)
Bedő-ház
Az utolsó állomás a Honvéd utca 3. alatt található szecessziós Bedő-ház, amely ma a Magyar Szecesszió Házának ad otthont. Az épület a gazdag gyár- és bányatulajdonos, műgyűjtő Bedő Béla részére épült. Az épület leginkább az Art Nouveau jellegzetességeit mutatja: aszimmetrikus homlokzat, tekergő vonalak. Az almazöld homlokzat díszítésén Zsolnay csempés virágmotívumok köszönnek vissza a nagyrészt fából készült erkélyek díszítésén. Állítólag a 1900-as évek elején a házzal szemben lakó híres olimpiai bajnok-építész, Hajós Alfréd annyira utálta ezt az új stílust, hogy minden reggel átkiabált a munkásoknak, hogy hagyják abba ennek a „förmedvénynek” az építését.
