La Palma, azaz La Isla Bonita (Szép Sziget) becenevéhez méltóan az egyik legszebb, legváltozatosabb és kétségkívül a legzöldebb sziget a szigetcsoportban. Hatalmas, örökzöld babérlombú köderdei nem véletlenül kerültek fel az UNESCO Világörökség listájára. La Palma elsősorban a gyalogos turisták paradicsoma, két nagy európai turistaúttal (GR 130, 131), néptelen fekete homokos tengerpartokkal, kevés szállodakomplexummal – és ennek köszönhetően a partokon kevés nyaralóval.
Fővárosa, Santa Cruz de la Palma hangulatos, alig 20 000 fős kisváros, melyet nem igazán formált még át a turizmus. Épületei, terei napjainkra is átmentették a gyarmati múlt hangulatát. Az Avenída Marítimát faragott faerkélyei a balkonok utcájának is nevezik.
A város felett, a Barranco del Madeira szurdokvölgyének vizét a sziklafalba vágott több száz éves csatornákon vezetik le a tengerpartra. Mai napig ez biztosítja Santa Cruz ivóvízellátásának jelentős részét.
A Los Tilos erdőrezervátum ma UNESCO Világörökség, elsősorban számos endemikus növényfajának, és az örökzöld babérerdőknek köszönhetően. De a hegyek közt túrázva összefuthatunk számos, az őslakosok által vágott barlanglakással is.
A szigeten ma számos endemikus, az elszigeteltségnek köszönhetően a világon csak itt előforduló növényfaj él: kaktuszformájú kutyatejfélék, tenyérnyi harangvirágok…
A középkorban a helyiek nem csak halászattal, vagy bíbortetű-tenyésztéssel foglalkoztak, hanem kedvező földrajzi helyzetüket kihasználva csempészéssel és kalózkodással egészítették ki jövedelmeiket. A parti sziklafalak barlangjaiba épített kalózlakásokat ma a késői leszármazottak tengerparti nyaralóként használják.
A sziget gerince egy hatalmas vulkáni kaldera, a Caldera de Taburiente, melynek 2000 m fölé magasodó csúcsain (Roque de losMuchachos, 2426 m) napsütés (és néha hóesés) fogad, míg lent lassú eső áztatja a köderdőket.
A GR 131 a sziget gerincén vezet végig. Déli szakasz a VulcanoRoute, mely 17 vulkáni kráter vezet el egészen a tengerpartig, ahol a Teneguia lávafolyásainál érjük el az óceánt.
Teneguia-vulkán 1971-ben tört ki utoljára. A végtelen vulkáni salakmezőkön kősivatagin mára gyökeret vert az élet. Itt terem a híres Malvasia bor, melyet már állítólag Shakespeare, Lord Byron is előszeretettel fogyasztott.
A Teneguia-vulkán lábánál a bioszféra rezervátum kellős közepén napjainkban is kézzel párolják a Teneguia-sót.
Las Nieves fontos búcsújáróhely a sziget katolikus lakosainak: az itt található Nuestra Senora de las Nieves szobrot öt évente leviszik Santa Cruzba, és egy hónapig tartó (!) ünnepség, a LaBajada de la Virgen keretében emlékeznek meg a Szűzről, a sziget védőszentjéről.
La Palma fekete homokos partjait még nem lepte el a tömegturizmus, bár a strandok jól kiépítettek, de még bőven jut hely az ide tévedő bakancsos turistáknak, illetve telet itt töltő nyugat-európai hippi kommunák lakóinak is.
La Palma hegyeiről esténként tisztán látszik az óceáni ködpára fölé magasodó Teide, a szomszédos Tenerifén.
Copyright © 2014 www.eupolisz.hu. Minden jog fenntartva. A cikkben található minden kép és szöveg szerzői jogvédelem alatt áll. A képek írásbeli engedély nélküli felhasználása, publikálása tilos.
