Ha egy szóval kellene jellemeznem akkor azt mondanám, hogy a város egy komplett szabadtéri múzeum. Valóban egy múzeum az egész, egészen elképesztő az a pompa, az az építészeti csoda, ami itt fel lett építve. Kicsit átértékeli az ember a mai építészet “komoly” teljesítményeit a 2000 éve szilárdan álló 20-méter magasságú téglafalak mellett. Lehet nem készítettek akkoriban üveg lépcsőket, és drótfonattal rögzített építészeti elemeket, mégis kőből, márványból, gránitból olyan légies és könnyed motívumokat faragtak, hogy eláll az ember szava. Gondba is voltam a fényképezéssel, mert csak részleteket lehet kiragadni. Rómát látni kell.
A közlekedés amúgy katasztrófa, robogók, és Smart-ok versenyeznek az autók között hagyott méteres helyért, aki előbb ér oda azé, dudálnak, türelmetlenkednek, és folyamatosan telefonál, netes életet él minden sofőr. Nyüzsgő, forgalmas helyek mellett drága az ennivaló, itt is igaz, hogy két sarokkal arrébb, amerre kevesebben vannak ugyanaz a pizza akár 3 euróval is olcsóbb. Ami engem személy szerint kicsit zavart, hogy nagyon sok az utcákon eldobott szemét, pet palack, zsebkendő. A nem helyi, és valószínűleg nem is letelepedett árusok minden áron a bámészkodó turistákra akarnak tukmálni egy kendőt, képeslapot, rózsafüzért, válltáskát, rendőrt látva viszont szedik a sátorfájukat, és már el is futnak. Alkudni kötelező aki vásárolni akar.
- hirdetés -
Ha tetszenek Vincze Péter fotói csatlakozzatok Facebook-oldalához.




























Copyright © 2014 Vincze Péter. Minden jog fenntartva. A cikkben található minden kép és szöveg szerzői jogvédelem alatt áll. A képek írásbeli engedély nélküli felhasználása, publikálása tilos.
- hirdetés -








