Sundborn, a Falunhöz tartozó idilli falvak egyike, a bánya részvényeseinek egykori kedvelt lakhelye. Itt lakott Svédország egyik legismertebb festője Carl Larsson is, egy bányamestertől vásárolt és a saját tervei alapján átalakított folyóparti házban.
Falun egy negyvenezres lélekszámú város Svédország kellős közepén, egy körülbelül egyharmad magyarországnyi területű tartomány, Dalarna székhelye. Valaha Svédország egyik legfontosabb városa volt, a rézbányája miatt, ami egy évezreden át működött, a tizedik századtól 1992-ig. Fénykorában, a XVII. század közepén Európa rézszükségletének kétharmadát biztosította, és Svédország gazdasági erejének egyik legfontosabb forrása volt. A mai napig itt készül az a festék, ami nemcsak Svédország, hanem egész Skandinávia piros faházainak a színét, a „faluröd”-öt adja. A bányát és a festékgyárat működtető cég valószínűleg a legrégibb folyamatosan működő vállalkozás a világon. 1687-ben, nyárközép napján a bánya nagy része beomlott, akkor keletkezett az egyik képen látható hatalmas kráter. Százak életét követelte volna a baleset, ha máskor történik – a bánya azonban, összesen két napon az évben – karácsonykor és nyárközép napján zárva volt. A bánya nagy hatással volt az egész környékre. A város folyója a Faluån két részre osztotta a tájat, a bánya által feldúlt és elszennyezett nyugati, és a bánya részvényeit a XIV. századtól birtokló tehetősebb bányászcsaládok idillikus, gyakran a bányától tíz-tizenöt kilométerre elhelyezkedő otthonainak helyt adó keleti oldalra.
- hirdetés -
A bánya a várost körülölelő tavakra is hatást gyakorolt, mindenekelőtt a várostól délre elhelyezkedő, 68 négyzetkilométer területű, több mint száz szigetet magába foglaló nagy tóra, a Runnra. A bányaművelésből származó fémszennyezés miatt a Runn a legutóbbi néhány évtizedig szinte teljesen halott tó volt, mára azonban visszatért bele az élet. A vize és a kövek színe azonban még mindig egyedülállóan vörös, az évszázadok alatt kirakódott fémvegyületektől. 2001-ben a faluni rézbánya és a környéke, az egykori bányamesterek elképesztő nyugalmat árasztó birtokaival együtt felkerült az Unesco világörökség-listájára. A képek a bányánál, a Runn partján és északi szigeteinél és a bánya részvényeseinek birtokain készültek. A szövegért külön köszönet Rauschenberger Péternek!
A kráter, ami az 1987-ben nyárközép napján bekövetkezett szerencsés bányaomláskor keletkezettA bánya felvonóháza A Lorentz Creutz-ról, Kopparberg megye XVII. századi uráról elnevezett Cruetz-akna nyílását fedő épület. Az aknát 1662-ben kezdték ásni. Mai mélységét 1780-ban érte el. Az épületen belül, az akna nyílása feletti híd Svédország legmagasabb hídja (208 méter), ha az alatta nyíló mélységtől számítjuk. A házban működött a szerkezet, amivel a kitermelt kőzetet kihúzták az aknából, és a pumpa, amivel az aknába betörő vizet szivattyúzták ki. A szivattyúban áramló víz által meghajtott szerkezet mozgatta folyamatosan az épület kis tornyában elhelyezett harangot, aminek a kongása azt jelezte, hogy a szivattyú jól működik. Ha a harang elhallgatott, az azt jelentette, hogy valami baj van.
Pillantás a Creutz-akna mélyéreHelge Zandén “A bányász” című szobra, a Creutz-akna nyílása előttTóparti kövek, nyírfák és fenyők a Runn legészakibb szigetein kialakított természetvédelmi területen.A Runn színeiFenyő és nyírfa a Runn partjánKicsi sziget a Runn északi partjához közel. A kép előterében jól látszik a tó saját színe, távolabb az ég színei tükröződnek benneCsenevész fenyő kapaszkodik a tó legészakibb szigetének szélébe. A védett szigetre töltés vezet, a faluniek nyáron itt strandolnak, télen itt korcsolyáznak.
Hódrágta fával gyakran összefuthatunk errefeléGamla Staberg az egyik részvénytulajdonos bányászcsalád birtoka volt. A birtokhoz tartozó hely tetejéről szép kilátás nyílik a Runnra.A túrázás a svédek egyik legkedveltebb időtöltése. A Staberg tetején ez a menedék várja a túrázókat, akik akár itt is tölthetik az éjszakát.Kilátás a Staberg tetején elhelyezett menedékből.Sziklákkal teli tópart,NäsetEsteledik a Runn keleti partján egy félsziget csúcsán, Näset közelébenÓrákig tartó naplemente a Runn keleti partjáról nézve.Kyrkbytjärn – egy Natura 2000-es vizes élőhely a Runn egy eldugott szegletében, nem messze Vika középkori templomától. Dankasirályok fészkelőtelepét látjuk.Sundborn, a Falunhöz tartozó idilli falvak egyike, a bánya részvényeseinek egykori kedvelt lakhelye. Itt lakott Svédország egyik legismertebb festője Carl Larsson is, egy bányamestertől vásárolt és a saját tervei alapján átalakított folyóparti házban.Sundbornsån folyó, faluröd színre festett házak a parton.Az alkony Roxnös közelébenHoldkelteAz este utolsó fényei,Roxnös
