,,Állj, a halál birodalmába lépsz!” – áll a párizsi katakombarendszer bejáratán álló táblán. Számos európai országban találhatók ma már turistalátványosságként is funkcionáló katakombák, csonttemplomok és csontházak, ahol egykoron holtak ezreit, millióit helyezték végső nyugalomba.
Katakombák, Párizs, Franciaország
Fotó: Sharat Ganapati Címfotó: Kevin Hoogheem
Az egyik legismertebb, egyben legnagyobb és leglátogatottabb csontkollekció a világ talán leggyönyörűbb fővárosa alatt fekszik. A Párizs alatt mintegy 300 kilométer hosszan húzódó katakombarendszer, mely közel 6 millió ember földi maradványainak ad otthont mind a mai napig kísértetjárta hely. A katakombarendszer helyén az 1200-as évektől egy kőbánya működött, innen bányászták a követ a város építéséhez. A 18. században a város terjeszkedésével egy időben a zsúfolásig megtelt temetőkből a halottak csontvázait az elhagyott bánya alagútrendszerébe, a katakombákba költöztették. Bár a katakombák nagy részét 1955-ben lezárták egy része ma is múzeumként üzemel és látogatható.
Santa Maria della Concezione, Róma, Olaszország
Fotó: How I See Life
A Rómában található Santa Maria della Concezione templom vagyis a Kapucinusok templomának falait 4000 kapucinus barát csontja, padlóját pedig a Szentföldről származó föld fedi. A templom alatti temető egykor a kapucinus szerzetesek és Róma legszegényebb halottai számára jelentette a végső nyughelyet. Csak annyi ideig hagyták itt pihenni a barátok tetemeit, ameddig hely volt számukra. Amikor megtelt a kis temető, a szerzetesek csontjait a falakra rögzítették különféle mintákat formázva. A kriptában egy emléktábla áll: “Voltunk mint te, leszel mint mi…”
Convento dei Cappuccini, Palermo, Olaszország
Fotó: Giovy
Palermo katakombái, a Convento dei Cappuccini a világon talán egyedülálló. A palermói kapucinus katakombák nem csak a csontvázak elhelyezése miatt érdekesek, hanem a meglepően jó állapotban fennmaradt múmiák miatt is. A kapucinus hagyomány szerint a holttesteket mésszel, arzénnal és a Nap szárító hatásával próbálták megőrizni. A 15. századtól kezdve használták temetkezési helyként, így közel 8000 mumifikálódott testet rejt ez a hely. A holttesteket nem, kor, rang és mesterség szerint rendszerezték: férfiak, nők, szüzek, gyerekek, papok, szerzetesek, közemberek, arisztokraták. Mindegyikük ugyanazt a ruhát viseli, amelyikben eltemették. A katakomba utolsóként eltemetett lakója a két éves Rosalia Lombardo, aki 1920 óta még ma is üvegkoporsójában fekszik, mintha csak aludna.
Csonttemplom, Kutna Hora, Csehország
Fotó: Chris Waits
A csehországi Kutná Hora városában áll a Csonttemplom. A kicsiny kápolna belső díszítéseit közel 40 ezer emberi csontváz alkotja. Az egykor virágzó város a bányák kimerülése, a harmincéves háború és az akkoriban pusztító pestisjárvány miatt hanyatlásnak indult. A 14. század közepén a járvány és a háborúk miatt több mint 30 ezer embert temettek el annak a monostornak a kertjében, melynek részét képezi a sedleci osszárium – azaz a Csontkápolna, mely gótikus stílusban, az 1400-as években épült. Később a zsúfolásig megtelt temetőt elkezdték felszámolni és összegyűjteni a csontokat. 1784-ben Schwarzenberg család megbízta Frantisek Rint fafaragót, hogy az addig összegyűjtött csontokból készítsen templomi díszeket. A templom talán legkülönlegesebb dísze az emberi test valamennyi csontját magába foglaló óriási csontcsillár, mely a koponyák füzérével díszített boltozatból lóg a templomhajó közepén.
Csontház (Beinhaus), Hallstatt
Az idilli ausztriai kisváros Hallstatt is rendelkezik egy kuriózummal, a Csontházzal. A hegyoldalba épült településen nem csak az élők, de a holtak is helyhiánnyal küzdenek, így 10-15 évente kiásták a megboldogultak földi maradványait. A koponyákat kifehérítették és az elhunyt nevét és halálának dátumát gót betűkkel ráírták, majd festett virágokkal díszítették és a többi földi maradványával együtt a sziklafalba vájt Csontházba helyezték el. Jelenleg a csontkamrában 1200 halott koponyáját őrzik. A tradíció az 1720-as években kezdődött, míg az utolsó koponya 1995-ben került a Csontházba.
