A Szahara és a piramisok után valószínűleg a harmadik dolog, ami eszünkbe jut Észak-Afrikáról, az az Atlasz-hegység. A fiatal lánchegység legnagyobb része Marokkóban található, legmagasabb pontja 4165 méterrel magasodik a tengerszint fölé.
- hirdetés -
Legforgalmasabb hágója a Tizi n’Tichka, mely Marrakesh-t köti össze Ouarzazate városával. Ezen a hajtűkanyarokkal teli hágón küzdöttük át magunkat mi is, meglátogatva pár látványosságot az út mentén.
Átszállással érkeztünk Marrakesh repülőterére (októbertől közvetlen Ryanair járat indul), ahol a belvárosban, a Residence Hotel Assounfouban töltöttük az első éjszakánkat. A hotel semmivel sem rosszabb, vagy másabb, mint egy akármelyik európai szálloda, kényelmes, tiszta és 28€ egy kétágyas szoba, de ez még a drágább kategória, hisz Ouarzazatében, az Atlasz túloldalán ugyanez csak 19€. Másnap reggel házhoz érkezett a bérelt kocsi, 70 € három napra. Összesen négy napot töltöttünk Marokkóban, a kiindulópont és a cél Marrakesh volt, a köztes időben összesen kicsivel több, mint 1000 km-t tettünk meg, átkeltünk a Magas-Atlaszon, meglátogattunk két erődöt, csillagtúráztunk Ouarzaztéból a Todra-szurdokhoz, majd újra átkeltünk az Atlaszon vissza Marrakesh-be, útközben megnézve az Imi n’Ifri barlangot és az Ouzoud-vízesést. Ha tetszik a cikk és a fotók csatlakozzatok a szerző, Norbert Facebook-oldalához.
Kifőzdék sora a Jemaa el Fna téren, Marrakesh főterén. A grillezett húsok mellett nem számít különlegességnek a csiga vagy a bárányagyvelő sem.Lámpaárus a Jemaa el Fnán.Zöldségárus viszi a piacra a portékáját a hajnali Marrakesh egyik főútján.Egy órányira Marrakesh-től kezdődik az Atlasz.Kétezer méteres magasság fölött már csak elvétve nő egy-egy fa.A marokkói N9 jelzésű főút hegyi szakasza, a Tizi n’Tichka a legforgalmasabb átkelőhely a Magas-Atlaszon, a francia hadsereg építette 1925 és 1939 között.A hágó legmagasabb pontja, 2260 méterrel a tengerszint felett.A juh állomány vezető szerepet tölt be a marokkói állattenyésztésben.A Telouet kasba. A hajdan a világ egyik leggazdagabb emberének, és a függetlenedő Marokkóban a franciák legnagyobb marokkói szövetségesének, El Glaoui hadúrnak a palotája. Bár néhány szoba még érintetlen, a karbantartás hiánya miatt a palotát a megsemmisülés fenyegeti.Tipikus hegyi berber falu.Az élet utat tör magának. Több tíz kilométeres körzetben csak az Ounila nevű folyó ad elég vizet a földműveléshez.Tevék egy berber faluban.
- hirdetés -
Ait Benhaddou, egy kszár, azaz egy erőd az Onuila folyó völgyében. Épült a XII-XVI. század között, valamikor a Marrakesh–Timbuktu karavánútvonalat ellenőrizte. Számos hollywoodi produkció készült itt, többek között a Gladiátor, A múmia, Krisztus utolsó megkísértése, vagy a napjainkban népszerű Trónok Harca sorozat.Az Ait Benhaddout néhány család még a mai napig lakja, leginkább az odalátogató turistákból tartják fent magukat. Ez a fiú egy különleges eljárással, sáfrány felhasználásával készít képeket gázláng segítségével.Kilátás az Ait Benhaddou tetejéről. Előtérben az erőd épületei, mögöttük az Onuila folyó.Textilárus portékái.Az Atlaszt elhagyva egyre sivatagosabb a környezet, legelnivaló növény szinte nincs, emiatt az állatok is soványabbak.Kiszáradt folyómeder Boumalne Dades környékén. Az iparosodás egyre jelentősebb, a nemrég megjelent ezüstbányák azonban súlyosan szennyezik a környezetet és átalakítják a térség vízrajzát.Tinghir oázisa, ahol csak néhány napot esik az eső egy évben.Az R307-es út, Ouarzazate és az Ouzoud-vízesés között. Párhuzamos a Tizi n’Tichkával, de annál jóval kevésbé forgalmas és az állapota sem a legjobb.Szédítő mélység az út mellett.Virágzó mandulafák.Berber falu hegybe vágott épületeinek ablakai.Berber makákó. Veszélyeztetett majomfaj, a legtöbb példány az Atlasz-hegységben él.Az Ouzoud-vízesés a maga 110 méteres esésével Észak-Afrika legmagasabb-, és egész Afrika második legmagasabb vízesése.