Földön, vizen, levegőben: Amerika legszebb útjain

Aki közelebbről szeretné megismerni az USA igazi arcát annak érdemes autóba ülni, és nekivágni a végtelen utaknak.  Mi épp ezt tettük, és közel 100 ezer mérfölddel a hátunk mögött elmondhatom, hogy minden megtett mérföld ajándék volt. A tájak és a látnivalók színes egyvelege kárpótolt minden fáradtságért, és az éjszakai szálláskeresésből adódó kényelmetlenségért. Amerika legszebb útjainak hosszú a listája, így nem ígérhetem hogy teljes képet adok róluk, de egy  kis ízelítőt mindenképp.

Az első számú kedvenc, a Pacific Coast Highway (Pch) ami nemcsak a mi listákon élvez előkelő helyet, de az USA top 10 legszebb panoráma útjainak egyike. A Pch az USA nyugati partján fut keresztül 3 államon, szinte végig a partvonalat követve, és hihetetlen változatosságával minden kilométeren elkápráztatja az átutazót. Az eredeti Pacific Highway-t még a ’20-as években építették meg, és a 2715 km hosszú szakasz a világ leghosszabb összefüggő aszfalt útja volt akkoriban. Ezután hosszabbították meg Északon Vancouverig (Canada) Dél felé pedig egészen San Diegoig. Észak felől Kaliforniába belépve áthalad a Redwood Nemzeti parkon, ahol a planéta legmagasabb fái ejtenek ámulatba, majd San Francisco-t elhagyva halad tovább a világhírű Big Sur partszakaszon, ami érintetlen öbleivel sok művészt megihletett már. A partmenti csipkézett sziklákat és az éles kanyarokkal tarkított szakaszokat felváltja a Dél-Kaliforniára jellemző végtelen homokos tengerpart, és persze a pálmafák sem maradhatnak el. A Pch teljes hosszában olyan mint egy állandóan változó festmény, ahol szinte bűn megállás nélkül végighajtani. Bár szerintem ez nem is lehetséges, és nem csak több ezer kilométeres hossza miatt, még csak nem is a forgalmi dugóknak köszönhetően, hanem mert egyszerűen képtelenség ellenállni az útszéli megállóknak, amik 1000 stoptáblával felérnek.

Még mindig Kaliforniában járunk de már messze a parttól, az állam keleti oldalán. A Sierra Highway-n utazunk (Hwy 395) ami a szintén minden kanyarral valami újat tartogat. Los Angelestől Észak felé haladva keresztül visz az út a kaliforniai Red Rock canyonon majd megkövesedett fekete lávatengeren, és az Ownes Völgyön átvonulva belép a festői High Sierra kapuján. Innentől Észak felé haladva drámaian megváltozik a táj. A kopár sivatagos területeket magunk mögött hagyva az országutat Sierra Nevada hegylánca fogja közre. Jobbról a télen-nyáron havas csúcsaival a Mount Whitney vonulata, balról pedig White Mountain hegylánca állnak őrt Kalifornia és Nevada állam természetes határán. A Sierra Highway-ről letérve útba ejthetők olyan nevezetes helyek mint a Mammoth tavak, vagy a híres Yosemite Nemzeti Park, és ha ez mind nem lenne elég akkor tovább haladva eljuthatunk a Tahoe tóhoz, ami szintén kedvelt turistaparadicsom, a kaszinóiról híres Reno szomszédságában.

Még mindig a Vadnyugat, de már Arizonában járunk. A 89A utat követve Page-nél átkelünk a 244m hosszú Grand Canyon hídként is ismert, Navajo Bridge-en. Ez a 140 m magas acélmonstrum fontos közlekedési átkelőhely, ami Las Vegas után az első átkelési pont a Colorado Folyón és közvetlen átjárást biztosít a Grand Canyon északi és déli perem között. Két éves építkezést követően 1929-ben nyitották meg az akkoriban a világ legmagasabb acélhídját. Ezt megelőzően csak komppal lehetett itt átkelni a közeli Lee’s Ferry-nél.

Tovább haladva Arizona vörös pusztaságán átkelünk a Festett Sivatagon amitől nekem személy szerint tátva maradt a szám. Jobbról – balról bámulatosan színes kőzetsávos dombok között fut az út, és csak a jó ég tudja hanyadjára hagyja el a szánkat az :”ez hihetetlen!” vagy az “Úristen, de szép!” felkiáltások. Aki szeretné jobban szemügyre venni a Painted Desert vörös-fehér homokkő buckáit, annak a történelmi 66-os útról kell letérnie, 115 mérföldre Flagstaff-től, és keresztül autózni a Petrified Forest Nemzeti Parkon. Garantáltan megéri a kerülőt…

- hirdetés -

Az arizonai Sedona is elbüszkélkedhet látványos útszakaszokkal. Valójában Sedona egész területét egy összefüggő panorámaút hálózza be. A Flagstaff-tól 30 perc autóútnyira fekvő kisvárost minden irányból monumentális vörös hegyek csoportosulása zárja körbe, így Sedonában járva mindegy melyik úton járunk minden oldalról hasonló látvány fogad.

Útmenti vörös sziklákat azonban láthatunk Nevada-ban is. Az I15-ről letérve Las Vegas-tól kb 45 perc-re található Nevada legöregebb parkja a Valley of Fire State Park . Ha valaki Utah és Las Vegas közt átutazóban jár erre és csak szeretné útba ejteni a vörös sziklákat akkor jobb ha felkészül, hogy az amúgy 1-2 órás útból könnyedén lehet félnapos csúszás. Persze itt sem a rossz útviszonyok vagy a forgalom ami feltartja az embert, hanem a látvány, ami önmagáért beszél.

És ha már káprázik a szemed a sok vöröstől akkor ideje csatornát váltani. Ne tévesszen meg senkit a látszat, nem méteres hókupacot látsz az út szélére hányva, hanem hófehér hullámzó homokdűnéket. Ez már itt Új Mexico és a 70-es úton járunk Alamogordo és Las Cruces között. Erre járva érdemes betérni a White Sands National Parkba, és időt nem sajnálva felmászni a vakító fehér homokdűnékre. Az út másik érdekessége hogy időnként biztonsági okokból lezárják amíg a közeli White Sand Missile Range hadi állomáson rakéta tesztelés folyik.

Mivel mással zárhatnám a sort mint egy igazi amerikai klasszikussal. A Road 66 azaz Amerika főútja, ami Chicagótól Los Angelesig 2448 mérföld hosszan (kb 4000 km) 8 államon keresztül szeli át az országot. A “Mother Road” nem egy közönséges főút. Ez volt az első út amit Amerika keleti és nyugati partja között megépítettek az 1920-as években. A mára már történelmi út valaha az új élet lehetőségét jelentette azok számára akik egy jobb jövő reményében elindultak az ígéretes Nyugat felé. Ma pedig a kaland és a felfedezés szimbóluma az átutazók számára, ami keresztül visz kultúrákon, életstílusokon és visszarepít a múltba. Ma már I40-esnek jelzik a térképeken a jórészt kiszélesített többsávos autópályát, de egyes szakaszokon meghagyták eredeti formájában. Aki rálép erre az útra megérti, hogy van az úgy hogy olykor nem is a célba érés a jutalom, hanem maga az út.

Ez a kis ízelítő az USA legszebb útjairól, messze nem ad teljes képet, épp csak arra elég, hogy kedvet csináljon. Azt azért nem árt észben tartani, hogy a távolságot itt óriásléptékben mérik, ami nekünk magyar szemmel elsőre szokatlan lehet. Viszont aki egyszer elindul, hogy felfedezze Amerikát és nyakába veszi a végtelen országutakat, az jobb ha számol vele, hogy eljöhet a pillanat amikor már nehéz lesz megállni és visszatérni a “való világ” monoton hétköznapjaiba…

Copyright © 2018 Top USA Trip – Kiss Juditka. Minden jog fenntartva. A cikkben található minden kép és szöveg szerzői jogvédelem alatt áll. A képek írásbeli engedély nélküli felhasználása, publikálása tilos.