Életünk legszebb pár napját töltöttük ezen a csodálatos szigeten, de kezdjük is az elején.
A 3 hetes ausztrál tartózkodásunk alatt 4 éjszakát töltöttünk a 74 tagból álló Whitsunday-szigetcsoport egyik tagján, a Hamilton-szigeten. A férjem régi nagy álma volt, hogy ide eljussunk és ettől tökéletesebb úti célt nem is találhattunk volna nászutunk egyik “állomásaként”, ahol megismerkedhettünk a Nagy-Korallzátony csodás élővilágával és bőrünkön is megtapasztalhattuk a világ egyik legszebb tengerpartjának, a Whitehaven Beach-nek vakítóan fehér homokját.
Brisbaneból repültünk a Hamilton szigetére, ami a Nagy-Korallzátony körzetében található. A Nagy-Korallzátony Földünk legnagyobb korallzátonya, ami Északkelet-Ausztrália, Queensland államának partjaitól 2000 km hosszan húzódik. Közel 3000 különálló zátonyt és több mint 500 kisebb-nagyobb szigetet foglal magába.
Hamilton repterén, már a megérkezésünkkor gondoltuk, hogy egy életrevaló élményben lesz részünk. Már a repülőből gyönyörűek voltak az `apró` kis szigetek. Érkezéskor a feladott poggyászokat, nem futószalagról, hanem utánfutóról kellett kiválasztanunk majd levennünk. A reptéren minden hotel és apartman vendégeit kis minibusszal várták. Mi a Whitsundays Apartmanban szálltunk meg. Az erkélyünk a Whitsundays egyik festői szigetére nézett.
A szállás elfoglalása után a környékbeli helyekkel ismerkedtünk meg. Az apartmannal szemben a Catseye parton sétáltunk a hamiltoni kikötőig, ahol helyi Fish&Chips-et ettünk a nagy sárga bóbitás kakaduk társaságában.
Ezek a papagájok nagyon barátságosak, érdeklődő vagy inkább merész madarak. A szigeten több száz fős kolóniákban élnek. Ahogy Ausztráliáról is tudjuk az állatvilága nagyon gazdag, Hamilton- szigete sem kivétel ezalól. A kakadukon kívül rengeteg más vadon élő állatot láttunk; köztük szivárványlórit, ausztrál király papagájt, kacagó madarat (más néven nevető jégmadár), kis énekes madarakat, különböző gyíkokat, hatalmas varánuszokat, kígyókat. Az alkonyatot szívesen töltöttük az apartmanhoz tartozó külső medencében, onnan néztük, ahogy a több száz, vagy akár ezer denevér a sziget egyik feléről a másikra repül.
Búvárkodás a Nagy-Korallzátonynál
Az első napon a Nagy-Korallzátonyhoz utaztunk egy teljes napos program keretében a Cruise Whitsundays társasággal, amit már előre lefoglaltunk hónapokkal azelőtt, hogy megérkeztünk volna. Egy másfél órás hajóút után lehorgonyoztunk a Hardy-zátonynál. Az úton különböző információkat kaptunk a kísérőinktől, hogy melyek az életveszélyes halak, korallok stb. Megtanultuk, hogy hogyan jelezzünk, ha vészhelyzetben lennénk (pl. ha egy cápa közelít felénk, vagy egy medúza megcsípett) vagy ha csak elfáradtunk és segítséget kérünk. Az áramlatok elég erősek voltak, emiatt nem egy ember kért segítséget. A Hardy-zátony egyik legismertebb része a Heart vagyis a Szív-zátony, amit a magasból, helikopterrel is meg lehetett tekinteni.
Az úszószigeten, pontonon kaptunk búvárfelszerelést. A férjem merült is, én kezdőként maradtam a pipával való búvárkodásnál. Egyáltalán nem bántam meg, ugyanis egy külön pipás fél órás túrára mentem másik három utassal. Az egyik búvár srác pedig sokat mesélt a különböző élőlényekről.
Több mint 1500 érdekesebbnél érdekesebb halfaj található a Csendes-óceán ezen részén. Lenyűgöző és közben félelmetes az óceán élővilága, ami pazar színekben pompázik. A víz mélysége néhol pár méter, néhol ijesztően mély. Két pipázás között sort kerítettünk egy gyors ebédre is az úszószigeten, ami a befizetett kirándulás része volt, de igazából mindketten siettünk vissza a vízbe, hogy minél több mindent láthassunk.
A második napot Hamilton-szigetén töltöttük, felfedeztük a helyi látnivalókat. Elmentünk a Coral Cove partra is, ahol szinte egy lélekkel sem találkoztunk. Csodálatos mangrove fákkal van tele ez a partszakasz, aminek az erős gyökerei belekapaszkodnak a homokos talajba, hogy a hullámok ne sodorjak el őket.
Mivel az ár-apály térség lakója, a vörös mangrove gyökerei akár órákig is víz alatt vannak. Ezek a fák fontos szerepet játszanak, sok kisebb élőlény rejtekhelyéül szolgálnak. Amit még érdekesnek találtunk, az a helyi közlekedés volt. A szigeten ugyanis csak golfkocsikkal lehet közlekedni – a reptéri transzfert és a helyi minibusz járatokat leszámítva – ezzel is egy különleges hangulatot teremtve.
Szemkápráztató fehér homokos part – Whitehaven Beach
A harmadik napunkon egy újabb teljes napos kiránduláson vettünk részt. A Whitsunday Nemzeti Parkba látogattunk el. A Whitehaven fehér homokos tenger partján napoztunk, piknikeztünk és az azúrkék sekély lagúnákban próbáltuk hűsíteni magunkat. A legszebb sziget, ahol valaha is jártam. A Whitehaven Beach-et a világ egyik legkülönlegesebb és legszebb partjai közé sorolják. Lehetőségünk volt ismét búvárkodásra. Még több vadon élő állatot láttunk, többek között kis cápákat és rájákat is. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy sikerült egy óriási zöld teknősökkel úsznom és megérintenem az egyikük páncélját.
Az utolsó napot az apartman közelében, a Catseye parton töltöttük, majd izgatottan vártuk, hogy mit tartogat még ez a gyönyörű ország számunkra.
Copyright © 2016 Burridge Katalin. Minden jog fenntartva. A cikkben található minden kép (Burridge Jonathan) és szöveg (Burridge Katalin) szerzői jogvédelem alatt áll, írásbeli engedély nélküli felhasználásuk, publikálásuk tilos.
