Topkapi palota (Topkapi Sarayi) Isztambul egyik leglátogatottabb látványossága ez a különböző korokat idéző elvarázsolt labirintus. A Topkapi palota 1985-ben nyert felvételt az UNESCO Világörökségi listájára.
A palota építése, II Mehmed szultán, Bizánc meghódítójának nevéhez fűződik, aki 1453-ban kezdte el a szeráj építését a Theodosius Forum és a jelenlegi egyetem környékén. A kezdetben csak kormányzati központként működő Topkapi palota az idő folyamán az uralkodók rezidenciájává vált, egészen addig míg a szultánok lakóhelyként kezdték használni ezt a csodás palotát. A XIX. századig folyamatosan átépíttették és hozzáépítettek, míg az udvarban felépített kioszkokkal, pavilonokkal végül szinte városkává bővült.
A közel 400 év alatt folyamatosan épült, gazdagodott, itt volt a birodalom központja addig, amíg a 19. század politikai reformjai után, a modernitásra vágyó szultánok el nem költöztek innen a Boszporusz partján álló, az európai ízlést jobban tükröző palotákba, mint például Dolbamahce.
A Tokapi palota, vagyis az egész egykori szultáni palotaváros hatalmas értékű kincstáraival, könyvtáraival és az egykori mérhetetlen gazdagságuk bizonyítékával ma múzeumként látogatható. A páratlan építészeti alkotásokon túl említést érdemelnek a fegyver-, porcelán- és üvegedény-, miniatúra-, ékszer-, oszmán kori öltözék- és kalligrafikus iratgyűjtemények is.
Az udvarokat és kerteket ölelő épületek némelyikében a szultán és családja, máshol a kiszolgáló személyzet tagjai éltek egykoron. A hatalmas komplexumon belül többek között helyet kapott konyha, iskola, kórház, raktár, istálló, pénzverde, víztorony és pékség is.
A palotát a Hagia Sophia felől a Birodalmi Kapun át lehet elérni, ekkor jutunk az úgynevezett Janicsárudvarra. Hajdan a nyilvánosság számára csak ez az udvar volt elérhető. A Középső, vagy más néven Üdvözlés Kapuját két nyolcszögű torony fogja közre, ahol egykor a halálra ítélt rabokat tartották. Mellette található a Hóhérok kútja, ahol az ítélet végrehajtása után a bakók megmoshatták kezüket és bárdjukat. E kapun keresztül léphetünk a tulajdonképpeni palotába. (Lóháton ezt kizárólag a szultán tehette meg, még a magas tisztségű előkelőségek számára is kötelező volt leszállni a lóról.)
A Második udvar körül helyezkedik el az egykori konyha, a janicsárok és az alabárdosok lakrészei, a kórház, az istállók, az Igazság Tornya, a Diván és a Külső Kincstár.
Az első, birodalmi kapu melletti falmélyedésekben elrettentésképp az ellenségek, felkelők, bűnözők levágott fejeit tűzték ki; ebben az udvarban volt a Topkapi kórháza és a palotát védő janicsárok kaszárnyái, erre utal az udvar másik neve a „janicsárok udvara“ is. A janicsárok az Oszmán Birodalom legfélelmetesebb és legádázabb harcosai voltak. A keresztény országokból elhurcolt, hadisarcként megszerzett fiatal fiúkat áttérítettek az iszlám hitre, török neveket és iszlám nevelést kaptak. Életük a szultántól függött, őt teljes odaadással szolgálták.
Innen az ún. Boldogság Kapuján keresztül érkezhetünk meg a Harmadik udvarba. Itt található a Kihallgatási terem, a Könyvtár, a Kincstár, a Szent Palást Pavilonja (ahol Mohamed próféta köpenyét, kardját és egyik fogát őrzik, és ahová a szultán és családja is egy évben csak egyszer, Ramadán 15. napján léphetett be) és a hárem, mely talán az egész palotaegyüttes legizgalmasabb része.
Elnevezése az arab ’harama’ (tilos) szóból ered, hiszen a szultánon kívül férfi nem léphetett be erre a területre. Több, mint 300 szoba, kilenc hamam, azaz török fürdő, két mecset és mosoda is tartozott a palotarészhez, ahol a szultán feleségei, ágyasai, a szultánanya és gyermekei is éltek.
A Negyedik udvar a szultán kerti házakkal, virágoskerttel, pavilonokkal, teraszokkal tarkított magánkertje.
Copyright © 2016 Lukács Bettina és Világutazó. Minden jog fenntartva. A cikkben található minden kép és szöveg szerzői jogvédelem alatt áll, engedély nélküli felhasználásuk, publikálásuk tilos.
