- hirdetés -

Kréta, az európai civilizáció bölcsője

Ötezer éve kedvelt üdülőhely. S nem is csoda. A gyönyörű tenger, mely a kék összes varázslatos árnyalatát felmutatja, a drámai sziklás part, ahol a gravitációval dacolva kapaszkodnak életükért a szélfútta cédrusok, a romantikus kikötővárosok, ahol oly finomak a tengeri herkentyűk, évezredek óta Krétára vonzották a kalandor tengerészeket, a szépségért rajongókat és a valami nagyszerű létrehozásáról álmodókat. Valamint a napozni és fürödni vágyókat.

- hirdetés -

A görög fennhatóság alá tartozó sziget ma ugyan félreeső partjairól és csendes, családbarát nyaralóiról ismert, de annál viharosabb egykori múltja. Szinte nincs is olyan mediterrán birodalom, mely adott ponton ne foglalta volna el, hogy erről a stratégiai helyről tartsa fennhatósága alatt a földközi-tengeri kereskedelmet.

Kreta_Gorogorszag_03

De még mielőtt a legtöbbek által ismert ógörögöké és rómaiaké lett volna volna, Kréta a legrégebbi európai civilizációnak adott otthont. Kezdetben voltak ugyanis a minosziak. Mivel saját írásukat még nem sikerült megfejteni, a görög mitológiában szereplő névvel illetjük azt az ezer éves birodalmat, mely már Kr. e. 2 ezer évvel létezett, és ittlétéről kétségtelen bizonyítékot hagyott.

- hirdetés -

Kreta_Gorogorszag_04

Tragikus vége után – a Santorinin levő vulkán kitörése során keletkezett szökőár törölte el a minosziakat a föld színéről – a még mindig vonzó szigetet az ókori görögök, majd a rómaiak, a bizánciak és a velenceiek kaparintották meg maguknak. Ez utóbbiak hatásáról mesélnek a különböző lakatlan szigeteken felhúzott reneszánsz erődítmények, mint a Gramvousa vagy Spinalonga, valamint az olaszos hangulatú városkák, mint Candia (a mai Heraklion, a sziget fővárosa), Hanía (Chania) és Réthimno, ahol az egykori kikötőkben meghitt éttermek sokasága csalogatja magához a nehezen ellenálló, s később a számlán ámuló turistákat.

Kreta_Gorogorszag_10

A Kréta észak-nyugati részén található Gramvousa nem csupán romos falairól híres, melyeknek legutóbbi lakosai kalózok voltak, de itt található a környék egyik legismertebb tengerpartja is, a Balos lagúna. Mesebeli rózsaszín homokja tökéletes kontrasztot alkot a halványkék habokkal, s noha csak meredek, néhol kifejezetten úttalan utakon lehet megközelíteni, népszerűsége töretlen.

- hirdetés -

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Már a sziklás, kanyargós, védőkorlát nélküli út sejteti a szokatlan környezetet, mégis jobb felkészülni rá, hogy a páratlan szépségért meg kell szenvedni: a hosszú, köves ösvény után szeles napágyak várják a pihenni vágyó turistákat. De ne feledjük, a homokot az arcunkba vágó szél ellen bármikor bemenekülhetünk a sekély, kellemesen meleg vízbe, mely tisztaságának köszönhetően ideális akár egy üvegaljú hajótúrához, vagy könnyű búvármerüléshez is.

Kreta_Gorogorszag_01

Útban hazafelé érdemes belépni a korábban említett velencei kikötővárosok némelyikébe. Hanía (Chania) kacskaringós utcácskáival la bella Italiát idézi, erődített falai egykori tengeri nagyságáról árulkodnak. Leglátványosabb része viszont a nyílt tengerre néző, félkör alakú promenád, melyen a korábban a hullámtörőkön erejét veszített víz a legdivatosabb szabadtéri éttermek asztallábait nyaldossa.

- hirdetés -

Kreta_Gorogorszag_05

Az elegáns reneszánsz paloták és négyszögű harangtornyú olasz templomok között feltűnő gömbkupolás muzulmán mecset a török uralomra emlékeztet, mely alól a krétaiak hosszú évszázados elnyomás után a görög forradalom során szabadultak fel. Ma már mindez csupán történelem, nem úgy, mint a közeli Cipruson, amely máig kettéosztva próbálja megbékíteni a két, hosszú időn át ellenséges nemzetet.

Kreta_Gorogorszag_06

Azoknak, akiket a történelem egy kicsit is érdekel, kihagyhatatlan helyszín Knosszos, Kréta leghíresebb, óriási régészeti területe. Itt alakult ki a minószi társadalom, a legrégebbi európai civilizáció, mely fejlett kultúrával, saját, sajnos máig kibetűzhetetlen írással, kereskedelmi flottával és gyönyörűen fennmaradt városokkal rendelkezett.

- hirdetés -

Kreta_Gorogorszag_07

A görög kolonizálók mítoszai alapján maradt rajta a Minosz név, mely a Minotauruszt egy labirintusba záró, gazdag krétai uralkodó neve volt. Régészeti leletek alapján valóban létezett a király, és több bikát ábrázoló tárgyat is feltártak, amelyek ugyan a félig ember, félig bika szörny létezését nem, de egy bikaszerű istenség imádatát és neki felajánlott (esetlegesen emberi) áldozatok jelenlétét bizonyítják.

Kreta_Gorogorszag_08

Mindezt Heraklionhoz közel, egy remekül feltárt archeológiai ásatás helyén lehet megcsodálni. Szinte hihetetlen, hogy a mitológiában szereplő bika ott van a szemünk előtt egy vérvörös falon, s noha a körülötte elterülő, óriási méretű épített rész falai nem egy labirintust, hanem egy évezredeken át belakott várost, vagy királyi rezidenciát jeleznek, mégis szédítő látvány egy ilyen korú civilizáció maradványa.

Kreta_Gorogorszag_09

- hirdetés -

Hogy élhettek vajon lakosai? Sokban különbözhetett életmódjuk, de alapjaiban ugyanaz volt négyezer éve is az élet: az emberek ettek, aludtak, dolgoztak. Szerelmesek lettek és gyereket nemzettek, vagy bánatukat az italba, esetleg magukat a tengerbe ölték, ambícióik és vágyaik voltak, gondjaik és reményeik. Sajnos kihalásuk megsemmisítette annak a lehetőségét, hogy írásukat, talán gondolataikat, talán csak bevásárlólistáikat megismerhessük, de a tudat, hogy sok ezer évvel azután lábnyomaikat láthatjuk a köveken, máig borzongással tölt el.

Kreta_Gorogorszag_11

Egy másik drámai történet a sziget észak-keleti részéhez kapcsolható. Ott helyezkedik el ugyanis Spinalonga, eredetileg egy félsziget, melyet a velenceiek választottak le a szárazföldtől védelmi célokból innen olaszos neve is. Ez a ma már lakatlan, romos szigetecske sötét titkot rejt: valamikor a leprások kényszerlakhelye volt. Itt éltek a fertőzőnek tartott, és deformált testük miatt a társadalomból kivetett szerencsétlenek, akiket a betegség családjuktól, szeretteiktől, egész korábbi életüktől elszakított. Képzelhetjük azt a kétségbeesést, amit a Dante kapujának nevezett bejáraton belépő ember érezhetett: Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel.”

- hirdetés -

Ennek ellenére az itt lakó közösség élete nem volt olyan szörnyű, mint elsőre gondolnánk, s idővel mindenki megtalálta a maga szerepét ebben a kicsiny, de funkcionális közösségben. Amit kinn a nagyvilágban örökre megbélyegezve nem tehettek meg itt otthonra és barátokra leltek. Ezt mutatja a kertecskékkel, rendben hagyott házakkal telerakott utcák látványa, habár a sziget másik fele meredek sziklák fölött, a reményvesztettek utolsó menekülését is el tudja képzeltetni velünk. A szigetet a hatvanas években hagyta el az utolsó leprás, akkorra ugyanis már gyógyíthatóvá vált ez az ókor óta áldozatait szedő betegség.

Kreta_Gorogorszag_15

Kréta a történetek szigete. Ha kövei mesélni tudnának, soha meg nem unnánk hallgatni őket. De ha nyitott szemmel és érdeklődje járjuk tájait, néha mintha életre kelnének a sokat látott falak, meredek ormok, hullám-nyaldosta partok, s szenvedésről, örömről, kitartásról suttognak. Máskor pedig megérint a táj drámai szépsége, mely az épített örökség megalkotására ösztönzött már ötezer éve. Mindezt keretbe foglalja a sokszínű tenger, mely hol derűsen halványkék, hol divatos türkiz, hangsúlyozva mediterrán-jellegét, s még jobban kiemelve a zöld lombkoronák vagy a krémszínű épületek színét. Hol pedig baljóslatú azúr, mely a fehérlő hullámaival a Santoriniből érkező szökőár pusztító erejét idézi, háromezer éve intő példaként: turistáknak látszólag nyugodt, szelíd és ártalmatlan, de végső soron a legnagyobb úr.

Kreta_Gorogorszag_02

További remek élménybeszámolókért látogassatok el Bíborka és Szabolcs oldalára az Utat mutat-ra vagy csatlakozzatok Facebook-oldalukhoz.

- hirdetés -

Copyright © 2016 Székely Bíborka és Szabolcs Minden jog fenntartva. A cikkben található minden kép és szöveg szerzői jogvédelem alatt áll, írásbeli engedély nélküli felhasználásuk, publikálásuk tilos.

- hirdetés -
276,227FansLike
6,961FollowersFollow
282FollowersFollow
39SubscribersSubscribe
- hirdetés -