Kutna Hora Közép-Csehországban található, kevesebb mint egy órányi autóútra Prágától. A jelenleg alig több 20.000 lakost számláló kisváros fontos egykor, a környéken folyó ezüstbányászatnak, Prágáéval vetekedett. A gazdag lelőhelyek miatt egy időben a Cseh Királyság kincstárként tartották számon, több királynak is székhelyül szolgált. Az itt vert prágai garast közkedvelt fizetőeszközként használták egész Európában.
A városnak magyar vonatkozása is van, 1471-ben itt választották cseh királlyá Jagelló Ulászlót, aki Hunyadi Mátyás után II. Ulászló néven, 1516-ban bekövetkezett haláláig magyar királyként is regnált. A legnagyobb ezüstbányák kimerülése után a 16. századtól kezdődően megszűntek a város privilégiumai. A harmincéves háború és a pestisjárvány teljesen elszegényítette a várost, nagy része egy tűzvész következtében le is égett. A 19. század vége felé újra ezüstöt kezdtek bányászni a környező hegyekben, amely újabb gazdasági fellendülést hozott. A városközpont 1995 óta az UNESCO Világörökség része. Gazdag múltjának a település sok műemlékkel rendelkezik, amelynek jó részét egy 1 napos kirándulás keretében könnyen bejárhatjuk.
Talán legjelentősebb a bányászok védőszentjének ajánlott, késő gótikus stílusban épített Szent Borbála katedrális. A templomot 1388-ban a sedleci ciszterci kolostorral szemben álló bányavállalkozók alapították, de az építkezés egy vontatottan haladt és többszöri megszakítás után több mint 500 évvel később, csak 1905-ben fejeződött be.
A katedrális mellett található a barokk stílusban épült, de a puritán jezsuita elveknek megfelelő Jezsuita Kollégium, amely alaprajzát a híres olasz építészet, Domenico Orsi II. Ferdinánd előtt tisztelegve ‘F’ alakúra tervezte meg.
A II. Vencel által idetelepített itáliai bányászok után nevezték el Olasz udvarnak azt a 13-14. században épített gótikus épületegyüttest, amely eredetileg pénzverdeként működött, ma múzeum található benne.
Innen pár lépésre van a helyi német közösség által 1330-ban alapított Szent Jakab templom. Érdekessége, hogy eredetileg 2 tornyúra tervezték, de a templom alatt húzódó bányajáratok miatt módosítani kellett a terveket, ezért csak egy torony épült meg.
A belváros utcáit, tereit járva is érdekes épületeket, műemlékeket fedezhetünk fel, mint a Matej Rejsek által épített Kőkút, tőle nem messze a Nepomuki Szent Jánosról elnevezett templom, vagy a pestisjárvány emlékoszlopa.
Ami Kutná Hora-t igazán ismertté és vonzóvá tette a turisták körében a Sedlec városrészben található Mindenszentek- vagy népszerű nevén Csontkápolna. A külvárosi temetőben található, 14. században épült kis kápolna alagsorának teljes berendezését emberi csontokból állították össze, mintegy emlékeztetve az emberi élet mulandóságára. (Tovább képeket láthattok a csontkápolnáról a cikk végén.)
A kápolnától nem messze található a város nagyobb temploma a Miasszonyunk katedrális. Az 1320-ban befejezett templomot a husziták felégették, ami után majd’ 300 évig romos állapotban volt és csak az 1700-as évek elején kezdték rendbe hozni.
Ha a városjárás során megéhezünk érdemes betérni valamelyik vendéglőbe, megkóolni a cseh konyha remekeit és leöblíteni a híres cseh sörök valamelyikével.
A Dačický étterem sörcsapja
További képek a kutna hora-i Csonttemplomról:
Copyright © 2015 Novák Miklós . Minden jog fenntartva. A cikkben található minden kép és szöveg szerzői jogvédelem alatt áll, írásbeli engedély nélküli felhasználásuk, publikálásuk.
