Egyiptom lenyűgöző története a civilizáció hajnalára nyúlik vissza, a legrégebbi utazási célpont a világon. Az afrikai országban találod a világ leghíresebb műemlékeit, köztük a gízai piramisokat, a Szfinxet és Luxor ősi templomait. Bár a legtöbb ember az évezredes műemlékek és műkincsek miatt érkezik Egyiptomba, a természeti látnivalók is hívogatóak. A Vörös-tenger partján végighúzódó korallzátonyok és a tengerparti üdülőhelyek, a Szahara végtelen homokdűnéi és az oázisok mind-mind csodálatos látnivalók.
Szállást keresel Egyiptomban? Ha hotelek helyett inkább magánszállást keresel nézz körül az Airbnb-n is. Ha meghívónkkal regisztrálsz most első foglalásodból 9000 Ft kedvezményt kapsz. Ismerkedj meg lépésről-lépésre az Airbnb-vel!
Abu Szimbel
Dél-Egyiptomban a Nasszer-tó nyugati partján áll két hatalmas sziklába vájt templom, az Abu Szimbel-i templomok. A templomokat eredetileg i.e.13. században Nagy Ramszesz fáraó uralkodása idején vájták a hegyoldalba. A Nagy Templomot Egyiptom legnagyobb isteneinek Ré-Harahtinak, Ptahnak és Ámonnak szentelték – akik II. Ramszesz korában Egyiptom hivatalosan elfogadott főistenei voltak – a Kis Templomot Hathor istennőnek, aki Ramszesz felesége, Nofertari alakjában jelenik meg. Az 1960-as években egy nagy nemzetközi összefogás keretében az egész komplexum áthelyezésre került az asszuáni gát építése miatt, hogy a Nílus Nasszer-tóvá duzzadó vize ne árassza el őket, így végül 64 méterrel magasabban, az Abu Szimbel-i fennsíkon, a Nasszer-tó egy szigetén kaptak helyet.
Alexandria
A Földközi-tenger partján fekvő Alexandria Egyiptom második legnagyobb városa, fő kikötője, és közlekedési csomópontja. Alexandriát Nagy Sándor alapította i.e. 331-ben, és birodalmának kulturális és politikai központja volt. Alexandria építészete fénykorában vetekedett Athénnal és Rómával, intellektuális virágzása azonban még ezeket is túlszárnyalta. A város nagyságát és hírét szimbolizálta az Alexandriai világítótorony, amelyet az ókori tudósok a világ hét csodájának egyikeként tartották számon. A világítótorony mellett a másik legismertebb történelmi és kulturális csodája, az ókori világ legnagyobbja, az Alexandriai könyvtár volt, mely több mint 500.000 könyvnek adott otthont, de sajnos a 14. században egy földrengésben elpusztult. Bár mára a város már csak egy halvány árnyéka az egykori dicső kozmopolita önmagának, de még így is megéri a látogatást, a számos kulturális látnivaló bepillantást enged a dicső múltba.
Siwa Oázis
Fotó: Ibrahim El-Mezayen
Egyiptom északnyugati részén a libanoni határhoz közel fekvő – 80 km széles és 20 km hosszú – Siwa Oasis egy régi karavánút mentén fekszik. Természeti kincsei, mint a források és a pálmafák/olajfák adta árnyék megváltás volt az utazók számára a sivatagban. Siwa földrajzi elszigeteltsége segített megvédeni az egyedülálló társadalmat és kultúrát, amely határozottan különbözik a hagyományos egyiptomi kultúrától. Ma is jelen vannak a helyi hagyományok, a mintegy 25-30 ezer fős, elsősorban berber lakosság a berber nyelvcsalád szívai dialektusát beszéli. Az oázis városa egy 13. századi, vályogtéglából emelt erőd köré települt, amelynek magas falai távol tartották a támadókat. A remek időutazás mellett pedig ne feledkezzünk meg az oázis szélén álló Nagy-homoktengerről sem, mely végtelen dűnéivel felfedezésre hívogat.
Asszuán (Aswan)
Egyiptom legcsodálatosabb városa Asszuán, amely a Nílus folyó partján, az alsó katarakták területén (Nílus középső szakaszának szűkületei és zuhatagos részei) fekszik, ahol a folyó számos kisebb ágra válik szét, szigeteket alkot és általában hajózhatatlanná válik. Egykoron ez volt az Ókori Egyiptom déli határa. A 20. század elején itt építették meg Egyiptom legnagyobb duzzasztógátjait, majd a 1960-as években a Nagy Asszuáni-gátat. Gránitbányái miatt kereskedelmi központként is fontos szerepe volt, sok szobor és obeliszk alapanyaga innen származik. Ma Asszuán az egyiptomi idegenforgalom egyik legkedveltebb célpontja. Számos turista keresi fel a környék nevezetes történelmi emlékeit, mint a Philae és Kabasha templomok, Elephantiné szigete, mely nevét a szigetet körülvevő, fürdőző elefántokra hasonlító szürke gránit-sziklákról kapta. Itt látható az egyik legjobban megmaradt kolostor erődítmény, a Szent Símeon kolostor, de rengeteg látogatót vonz az ország egyik legszebb múzeuma, az asszuáni Núbiai Múzeum is.
Kairó
A Nílus- deltatorkolatánál fekvő Kairó Egyiptom modernkori fővárosa, 22 millió lakójával egy forgalmas, nyüzsgő metropolisz. Kairó az a város, amely vagy rabul ejt vagy gyűlölni fogod. A zaj, a szemét, és a forgalom minden érzékedre hat, de ha túljutsz a káoszon és a kulturális sokkon egy vibráló, üdítő, egzotikus, vendégszerető és évezredes történelemmel rendelkező várost ismerhetsz meg. A legszebb fáraókori, kopt és iszlám látnivalók hazája Egyiptomban. Ez az a város, ahol az ember sohasem tudhatja, hogy barangolás közben milyen hihetetlen műemlékre bukkan. Semmiképp se hagyd el Kairót anélkül, hogy a híres Khan el-Khalili bazárt meglátogatnád, itt biztosan találsz valami egzotikus szuvenírt. Sétálj egyet a Nílus menti sétányon, menj el színházba, az operába vagy nézz meg egy igazi keleti táncelőadást. A Tahrir téren álló világhírű Egyiptomi Múzeumban pedig átfogó képet kaphatsz Tutanhamon kincseiről, az egyiptomi múmiákról, és egyéb ókori egyiptomi leletekről. Kairó délnyugati külvárosában áll Egyiptom vitathatatlanul legnépszerűbb látnivalója a Gízai piramisok.
Gizai Nekropolisz
A gízai piramisok közül Kheopsz – piramisa az ókori világ hét csodájának utolsó túlélője, mely több mint 4600 éve épült. A Gízai piramis komplexum minden korban lenyűgözi látogatóit. A régészek évszázadok óta találgatják építésüknek pontos módját. Ezek a megalitikus sírok ma is olyan csodásak mint egykoron. A mai egyiptomi fővárosa, Kairó közvetlen közelében a Gízai-fennsíkon álló Gízai piramisokhoz három piramis tartozik: az egyiptomi óbirodalmi Hufu (Kheopsz-piramis), Hafré és Menkauré fáraók piramisai. A hozzájuk tartozó halotti templomokat, kisebb piramisokat – köztük I. Hotepheresz, I. Merititesz és Henutszen királynék piramisát –, a Nagy Szfinxet, Hafré és Menkauré völgytemplomait, I. Hentkauesz királyné sírját, a nemesek masztabáit és más, a halottkultusszal, illetve az építkezéssel kapcsolatos épületeket is itt találjuk a piramismezőn.
A Nagy Piramis Hufu (Kheopsz), lenyűgöző méretű, 139 méter (455 láb) magas, a legrégebbi és legnagyobb piramis Egyiptomban. A közeli Khafre piramis nagyobbnak tűnik, de valójában azt egy magaslatra építették. A piramismezők Gízától Dahshurig Egyiptom egyik világörökségi védelem alatt álló kulturális helyszíne.
Dahshur
Gíza városától kb. 26 km-re délre, a Nílus nyugati partján fekszik Dahshur ókori egyiptomi piramismező és nekropolisz, ahol eredetileg 11 piramis állt. Sznofru a gízai nagy piramist építő Hufu apja volt az első, aki itt építkezett, neki két nagy piramisa épült itt. Az első dahshuri piramis a Bent piramis (i.e. 2613 – 2589), amely az első kísérlet volt egy sima oldalú piramis létrehozására. Felismerve hiányosságait és tanulva hibáiból, Sznofru király elrendelte a Dahshur második piramisának, a Vörös piramisnak az építését, ami végül nyughelyévé vált. A vörös mészkőből épített Vörös piramis az első tökéletes piramis, az egyiptomi piramisok közül ennek van a második legnagyobb alapterülete. A Dahshur piramisok építése rendkívül fontos tapasztalat volt az egyiptomiak számára, ez tette lehetővé, hogy a lépcsős piramisokról a sima falu piramisok építésére áttérjenek és felépítsék Gízában a nagy piramist. Az teszi igazán érdekessé, hogy teljes egészében látogatható, még a halotti kamrát is megnézhetjük. Összehasonlítva a gízai és szakkarai nekropoliszokkal, ez egy nyugodt és elszigetelt hely, nagy piramisokkal, sokkal kevesebb látogatóval és rövidebb sorokkal.
Luxor
Ezer évvel a Gízai Nagy Piramis építése után, új királyság jött létre Egyiptomban, és a hatalom átkerült az ősi főváros, Memphisből Thébába, a mai modern Luxorba. Mára mindössze csak néhány hely maradt a világon, amely olyan mint egy szabadtéri múzeum, az egyiptomi Luxor és környéke nem csak az egyik közülük, de ez a világ „legnagyobb szabadtéri múzeuma”. Théba gazdagsága és ereje, az ókorban legendás volt, a XVIII. század végétől kezdve csábítja a nyugati utazókat. Luxort a Nílus két részre osztja, az ókori Egyiptomban ezt a két részt az élet, illetve a halál szimbólumának tekintették. A keleti part az “élet” szimbólumaként modern várossá vált megőrizte zöld környezetét, hagyományos bazárját, és a Nílus csodálatos látképét. Itt találod Egyiptom legkifinomultabb hoteljeit, csodálatos gyógyfürdőit és egy golfpályát is. Luxor nyugati partja nekropoliszáról és halotti templomairól híres: a Királyok Völgye, a Királynék Völgye, a munkások faluja, a Medinet Habu templom, Luxor nyugati partjának legismertebb látványosságai. Karnak templomaitól, Tutanhamon a Királyok Völgyében található sírjáig, a nílusi hajóútig: a kultúra szerelmeseinek Luxor a tökéletes választás.
Karnak
Kevés hely van Egyiptomban, amely több látogatót vonz, mint a Luxortól 2,5 km-nyire északra fekvő Karnak. A karnaki templomkomplexum a világ egyik legnagyobb ókori vallási helyszíne amit valaha építettek, az ókori Egyiptom egyik leghíresebb épületegyüttese. Több mint száz hektáron terül el és három nagy, elkerített templomkörzetet, valamint több kisebb templomot foglal magába. A három templomkörzetből Ámon-Ré főistené a legnagyobb, ettől délre felesége, Mut temploma áll, mellyel a 3 km hosszú kosfejű szfinxekkel szegélyezett felvonulási út köti össze, északra pedig fia, Khonsu Théba ősi istenének, Montu holdistennek a templomát találjuk. A karnaki Ámon-templom méreteinek nincs párja a világon. Nagyterme, a híres Hypostyle csarnok 100 m hosszú és 52 m széles, kőmennyezetét 134 óriási oszlop tartotta, a középen húzódó oszlopok 23, a széleken lévők 11 m magasak. Bár a tető beomlott, az oszlopok, obeliszkek, szobrok, festmények többsége ma is áll.
Királyok völgye
Az ókori Théba területén, Luxor közelében fekvő elszigetelt völgy, a Királyok Völgye közel 500 évig az egyiptomi Újbirodalom számos uralkodójának és a nemességnek a temetkezési helye volt. Királyok Völgye közel 63 sírt rejt, az egyszerű gödörtől a komplex sírkamrákig. Mind közül a leghíresebb Tutanhamon fáraó sírja, amelyet szinte érintetlenül találtak meg 1922-ben. A sírok az évszázadok alatt súlyos károkat szenvedtek, a legtöbb a sírrablók áldozatává vált, de az áradások is károsították. Az utóbbi években azonban a legnagyobb károkat a tömegturizmus okozza: a kilélegzett szén-dioxid, és a magas páratartalom miatt. A belépőjeggyel a temetkezési helyen található 63 sír közül 3 sírt látogathatsz meg, de Tutanhamon sírjához külön belépőt kell váltani. Bár magát a sírhelyet is érdemes megnézni, a valódi kincseket a kairói Egyiptomi Múzeumban találod, ahol megtekintheted a Tutanhamon sírjában talált kincseket.
Tutanhamon sírja (és „a fáraó átka”) miatt a világ egyik leghíresebb régészeti lelőhelyévé vált. 1979-ben a Királyok völgyét a thébai nekropolisz többi részével együtt az UNESCO Világörökség részévé nyilvánították.
