Sylt, Németország Északi-tengeri gyöngyszeme igazán különleges vidék. Hosszú, hófehér homokos tengerpart, amin ezernyi kék-fehér fonott strandkosár oázisként várja a napimádókat, szélben ringatózó buckafűvel benőtt, homokos dűnék közt égbetörő világítótornyok, és több száz éves hagyományon alapuló mesebeli házikók. Ezek azok a jellegzetes dolgok, ami nélkül Sylt (és a többi hasonló fríz sziget) elképzelhetetlen lenne.
Fríz házak
Tökéletesre nyírt zöld pázsit és alacsony, jelzésértékkel bíró kerítések szegélyezik az autentikus, meredek, zsúpfedeles fríz házakat (Uthlandfriesisches Haus). Sylt jellegzetes nádtetős házai közül sok a 18. századból származik, így már több mint 200 éves is akad közöttük. Ez a stílus alapvetően Németország ezen régiójához köthető, a tetőhöz száraz szalmát és vízi nádat használnak fel, amiben a sziget sokáig bővelkedett. Ma már a nádasok védettek, így Ausztriából vagy Magyarországról importálják a nélkülözhetetlen építési anyagot. A remek szigetelésnek köszönhetően a ház télen tárolja a hőt, nyáron pedig segít hűvösen tartani a levegőt. A házakat általában az uralkodó szélirányra, kelet-nyugat felé építették, így a tenger felől tomboló viharok kevéssé veszélyeztették.
A rusztikus homlokzatok gyakran exkluzív lakásokat, high-end berendezéseket és gyakran szaunákat is rejt. A legjobb helyek a szigeten ha ezekben a szépségekben szeretnénk gyönyörködni, Kampen és Keitum. Ha pedig kíváncsiak vagyunk, hogy néztek ki egykoron belülről ezek a házak, érdemes ellátogatni Keitumba a Altfriesisches Haus-ba, az egykori hajós kapitány házába, mely ma múzeumként funkcionál. A város közepén elhelyezkedő fehér-szürke, kétemeletes Friesenhaus a legkülönlegesebb, a két magas gesztenyefa közé ékelődött ház igazán mesebeli látványt nyújt.
Mit gondolsz hol a legdrágább az ingatlan Németországban?
Igen a válasz Sylt! Bizony nem egy nagyváros vezeti az ország legexkluzívabb lakóhelyeinek rangsorát, hanem Kampen. A felmérések szerint Németország legdrágább utcája, a Kampenben található Hobokenweg, ahol 73 300 euró/négyzetméter áron adják az ingatlanokat. Sylt rendkívül magas házárainak magyarázata részben a ritkaságuknak köszönhető, a szigorú tervezési és építkezési szabályok miatt nem túl nagy a kínálat a szigeten.
Strandkorb – strandkosár
A látványos strandkosarak az északi és a balti tengeri üdülőhelyek fehér homokos tengerpartjainak nélkülözhetetlen kellékei és nem utolsó sorban látványelemei. Az ikonikus, kék-fehér festésű sylti strandkorb kihúzható lábtartóval (ami tárolórekeszként is funkcionál), állítható háttámlával, napellenzővel és felhajtható kis asztalkával szerelt.
A „Strandkorb” ötlete 1882-ben a rostocki kosárfonó, Wilhelm Bartelmann fejéből pattant ki. Egy ügyfele, Elfriede Maltzahn kérésére – aki súlyos reumában szenvedett – , készítette el az első strandkosarat, ami menedéket nyújt a naptól és véd az erős szél ellen, így ideális szentély a napimádóknak.Körülbelül 12 000 ilyen strandszék van szétszórva a sziget strandjai mentén, amelyek napi 8-10 euróért bérelhetők. Mindegyik hátán egy szám áll, ami nem véletlen, ugyanis egyesek annyira ragaszkodnak hozzájuk, hogy minden évben ugyanazt bérelik ki.
A strandkosarak ma már annyira népszerűek, hogy évente mintegy 3000 darabot exportálnak a világ minden tájára. Sylt-ön mai napig kézzel készülnek a tengerparti székek Rantum faluban (1500 és 2300€ között mozognak az árak típustól függően). Az asztalosok, kosárkészítők, kárpitozók, festők szoros együttműködésben dolgoznak a sylti kosárszékek gyártásánál. A magas minőség kifizetődik, a kosarak akár 20 évig is képesek ellenállni az időjárási viszontagságoknak. A klasszikus kétülésesen kívül az egyszemélyes és a háromszemélyes variációk is egyre népszerűbbek.
Világítótornyok
A világítótornyok legalább annyira részei a Schleswig-Holstein északi-tengeri parti régiójának, mint a fehér homok és a víz. A nyílt tüzek, majd az olajlámpás előfutárok után a tengerészeknek mutatták az utat a sokszor veszélyes partok mentén, aminek a szigetlakók nem feltétlenül örültek, hiszen a kalózokkal együtt meglehetősen jó éltek a partra sodródott hajókból.
Ha végignézzük az Északi-tenger menti világítótornyokat, hamar észreveszi az ember, hogy a tipikus, piros-fehér csíkos stílus nem az egyetlen és nem is olyan gyakori, mint gondolnánk.
Sylt kicsiny szigetének partvonalát öt világítótorony szegélyezi. De miért van egy kis szigeten szükség ennyire? Elsősorban a 40 km hosszú partszakasz, másodsorban pedig a sziget körül elterülő homokzátonyok miatt, amelyek még a legtapasztaltabb hajósok számára is kihívást jelentettek. Bár az 1970-es évek óta a világítótornyokat központilag vezérlik a szárazföldről, máig a sziget kedvelt látványosságai. és a gyönyörű tengerparti táj elengedhetetlen kellékei. Ismerkedjetek meg velük délről észak felé haladva.
A sziget legdélebbi részén, a Hörnumban álló piros-fehér világítótoronyban működött Németország legkisebb iskolája 1930-ig. A világítótorony ma nyitva áll a nagyközönség előtt a nyári szezonban (hétfőn, szerdán, csütörtökön és pénteken) és természetesen kedvelt esküvői helyszín is.
Amikor Sylt 1853-ban a dán birodalomhoz tartozott, VII. Frigyes király elrendelte egy világítótorony építését Sylt legmagasabb magaslatán, a vörös sziklafalon. A tornyot először 1856-ban üzemelték be, az eredeti petroleumlámpája akkoriban zajló technikai forradalom egyik jelentős vívmánya volt, melyet 1855-ben a Párizsi Világkiállításon mutattak be. A tornyot eredetileg sárga téglából építették, majd 1875-ben vasgyűrűkkel megerősítették. 1953-ig a világítótorony szürkés-sárga színű volt, csak ezután festették át a mai fekete-fehér színűre. A 20. század elejétől népszerűvé vált a helyiek és a turisták körében, különösen az 1970-es és 80-as évek vendégkönyvei tanúskodnak erről. Jelenleg is látogatható a nyilvánosság számára, és látványos kilátást nyújt a szigeten.
Szintén Kampen falujától északra fekvő dűnékre épült 1912-ben ez a nyolcszögletű téglatorony, 1993-ban teljesen helyreállították, de jelenleg nem működik.
Németország és Sylt legészakibb városától, Listtől néhány kilométerre, és egymástól mindössze néhány száz méterre, két világítótorony áll: List (kelet), List (nyugat). Az Ellenbogen névre keresztelt terület Németország legészakibb része. A homokdűnékkel borított természetvédelmi területre való belépésért az autósoknak 5 eurot kell fizetni, ha gyalog vagy biciklivel érkezünk, a belépés ingyenes.
Mindkét világítótornyot a dán kormány építtette, hogy a hajók navigációját segítse Sylt és a szomszédos – a jelenleg is dán fennhatóság alatt lévő – Rømø sziget közötti csatornán. Mindkettőt 1858 január 1-én használták először, bár a források szerint az évszámok eltérnek. A piros-fehér festésű öntöttvas tornyok Sylt legrégebbi világítótornyai, közülük a List (nyugat) pedig Németország legészakibb világítótornya és egyben a legrégebbi épülete is.
Az utazásban nyújtott segítséget köszönjük a Német Turisztikai Hivatalnak (DZT).
Copyright © 2017 Világutazó Minden jog fenntartva. A cikkben található minden kép és szöveg szerzői jogvédelem alatt áll, írásbeli engedély nélküli felhasználásuk, publikálásuk tilos.
