Tavaszi nyaralásom úti célja Mexikó és Los Angeles volt. Már két éve Londonban élek, azt gondoltam, hogy innen egyszerűbb eljutni Mexikóba, de próbáltam odafigyelni a jegyem árára, ezért az AirEuropa társaságot választottam – a név elég “európaiasan” hangzott, gondoltam tuti rendben lesz a cég is. Madridból indult a gép Cancunba, szóval előbb Londonból átrepültem oda, viszont mikor szembesültem azzal, hogy nincs külön monitor az ülésekhez tudtam hogy ez keserves egy 10 óra lesz…
Nem először utazom hasonló távokat, de őszintén mondom előre bebiztosított zene, tablet vagy könyv nélkül senki ne keljen útra, soha, de soha. Pik-pak repülőutam után a cancuni repterén találkoztunk a barátommal, Gabival, aki Sydney-ből érkezett a közös nyaralásra. Airbnb-n foglaltunk szállást és Playa del Carmen-t tettük meg főhadiszállásunknak. Egyrészt azért döntöttünk így mert olcsóbb mint hotelt bérelni illetve szerettük volna megismerni az igazi Mexikót. Ez sikerült is!
Playa del Carmen kedves kis város, nyugisabb, mint Cancun és gyönyörű a tengerpart. Teljesen meg voltunk elégedve a szállással, házigazdánk kedves és nagyon jó vendéglátó volt. Térképpel várt minket mikor odaértünk, megszervezte a transzferünket és túraszervezést is közvetített amikor arra volt szükségünk. Minden reggel kaptunk reggelit a tetőtéri teraszon, volt hozza felszolgáló és takarítónő – akik ugyan nem beszéltek angolul de nagyon kedvesek voltak. 10 nap alatt sok mindent lehet csinálni, mondjuk ennek jelentős részét semmittevéssel töltöttük, ami annyit takart, hogy süttettük a hasunkat a parton.
Benyomásaim és érzelmeim Mexikóval szemben vegyesek. Csodaszép az ország azon része, ahol mi voltunk, a Karib-tenger és a Yucatan-félsziget észbontóan gyönyörű, az emberek kedvesek, de élni biztosan nem tudnék ott. Nagyon kevesen beszélnek angolul és az a benyomásom volt, hogy olyan szinten rá vannak hangolódva a turistákból való “megélhetés” tökélyre fejlesztésére, hogy az már szomorú. Komolyan mondom nincs olyan tárgy, szolgáltatás vagy “akármi” amit ne próbáltak volna eladni nekünk míg ott voltunk. A borravaló kötelező, a WC-s néniknek is – minden mosdóban van WC-s néni – de lehet választani 15%, 18% vagy 25% között. Nagyon meglepő volt szembesülni azzal, hogy szinte hasonlóak az árak mint Angliában.
Gasztronómia
Én azt hittem nyitott vagyok az új gasztronómia élményekre és szeretem az egzotikus ételeket. Ezen az úton rájöttem hogy ez valóban igaz de talán mégsem olyan mértékben mint hittem. Egyszerűen túl sok kukoricát és kukorica alapú ételt esznek! Szerintem még hónapok fognak eltelni úgy, hogy nem eszek tortillat, nachost vagy tacost. Viszont az enchiladas-t és savanyított kaktuszt csak ajánlani tudom mindenkinek, nagyon finomak.
Na és aki olyan tudatlan lenne mint mi voltunk és nincs tisztában azzal, hogy igazából hogyan isszák a tequilat annak megsúgom, szobahőmérsékleten és citrom & só, illetve narancs & fahéj nélkül, csak egy szelet lime-al. Rajtunk jót nevettek mikor elmeséltük, hogy onnan ahonnan mi jövünk bizony ez a természetes tequila fogyasztási szokása. Szóval a tequila lime-al nagyon finom, főleg a Don Julio.
Attól eltekintve, hogy nagyon sok időt időztünk a tequila polcok előtt azon tanakodva, hogy melyiket is válasszuk az az igazság, hogy nagyon érdekes élmény volt helyi boltokban vásárolni is. Sok-sok ismeretlen gyümölcs és zöldség, fura szokások a pékpultnál, nekünk kevésbe higiénikusnak tűnő kimérhető fura ételek, na és idős bácsik és nénik – dolgozók – akik csapatostól állnak a kasszasor végén arra várva, hogy segítsenek és belepakolják a vásárfiát a szatyorba. Az amúgy minden téren jellemző volt, hogy túl sok ember volt dedikálva egy feladat elvégzésére. Éttermekben, kávézókban felszolgálók és szakácsok illetve WC-s nénik tömege halhat meg az unalomtól abban az országban.
Csodás látnivalók
Még Playa del Carmenben ahol az utcák tele vannak utazásokat áruló ügynökökkel vettünk egy szimpatikusnak tűnő lánytól egy snorkeling & motor bérlés kombi jegyet, a közeli búvárparadicsomba, Cozumel kis szigetére. Miután a komppal átértünk bele is vágtunk életem első snorkelling kalandjába. Én nem tudok úszni – igen, tudom, ez fura – de ez nem jelent problémát ott.
Maga a snorkelezés csodás élmény volt attól eltekintve, hogy a mentőmellény amibe “becsomagoltak” nem volt 100% – an biztonságos és nem volt búváruszonyom, szóval az idő legnagyobb részében én csak úgy lebegtem a víz tetején, mint egy döglött hal. A motorbérlest végül módosítottuk kocsira vagy egy annak csak jóindulattal nevezhető “járműre” hogy körbejárjuk a szigetet, de mindenkit óvva intek attól, hogy beüljön egy biztonsági övtől mentes, félig roncs járműbe legközelebb. Mi gondoltuk bátrak leszünk, és amúgy is ez az igazi “Mexican style”, de azt mondom inkább ne tettük volna. Jó hír viszont, hogy túléltük a kalandot! Erről jut eszembe ott amúgy is az a módi, hogy a buszok ajtaja nyitva van menet közben, egyrészt jobban szellőzik, másrészt bárki fel és leszállhat amikor csak akar, illetve a szélvédő fele tele van írva vagyis inkább meszelve adatokkal, gondolom járatszám meg a város, kerület neve lehet rajta.
Tulumban már jobban élveztem a snorkelezést, láttunk teknősöket is és volt búváruszonyom meg normális mellényem, szóval tudtam mozogni! A majaromváros is csodás volt a tengerpart pedig egyszerűen gyönyörű, csodaszép pálmafakkal.
A szintén Maya piramis Chichen Itzaban felejthetetlen élmény volt. Több mint 1500 évvel ezelőtt épített városban járva azt érzi az ember, hogy tényleg varázslatos dolgokban és élményekben van része és az emberiség valóban több puszta húsnál és vérnél. Szerencsére nagyon jó és tapasztalt túravezetőnk volt, órákig tudtam volna hallgatni tőle a maya történeteket.
A Cenote-nek nevezett barlangokban lévő természetes édes vízi medencék is csodaszépek. Mi nem béreltünk autót ehhez a kiránduláshoz, de lehet jobb lett volna nem időhöz kötötten, szervezett túrával menni, mert volt pár felesleges megálló, viszont máshol személy szerint kicsit többet időztem volna. Végig csodás időnk volt, a tenger kellemesen langyos olyankor, szóval tényleg csak ajánlani tudom az országot mindenkinek, de azért ez nem Európa vagy Amerika, káosz, sajnos gyakran szegénység és szemét csúfította a képet. Nagyon nagy a szakadék a társadalmi rétegek között az biztos.
Los Angeles
Az utolsó 4 napra átmentünk Los Angeles-be, ami szinten jó hely. Köztudott, hogy Amerikában a kocsibérles kötelező, szóval mi is így tettünk. Sajnos itt a szállással nem voltunk megelégedve. Kis stúdiólakást béreltünk, ami sajnos elég koszos volt, így nálam kiverte néha a biztosítékot.
Bejártuk a várost amennyire tudtuk, kocsikáztunk a villák között Hollywood-ban, és természetesen készítettünk néhány fotót a híres felirattal, Beverly Hills, Santa Monica, Malibu és a kötelező Outlet-es bevásárlás is megvolt. Venice Beach-nél laktunk, ami nagyon érdekes hely volt, főleg a parti sétány része. Szerintem én még életemben soha nem láttam egy helyen ennyi csövest és flúgos embert az biztos, de hihetetlen módon ez ott teljesen megszokott és elfogadott.
Ez volt az én kis 2 hetes, áprilisi utam története és összefoglalója nektek. Jó kis út volt ez, rengeteg új élménnyel tértem vissza. Remélem érdekes volt és tetszett nektek is. Adios amigos
Copyright © 2016 Szűcs Noémi. Minden jog fenntartva. A cikkben található minden kép és szöveg szerzői jogvédelem alatt áll, írásbeli engedély nélküli felhasználásuk, publikálásuk tilos.
