Főoldal / Úticélok / Külföldön / Még sosem volt ilyen jó szénbányásznak lenni – Velenje, Szlovénia
velenje_15

Még sosem volt ilyen jó szénbányásznak lenni – Velenje, Szlovénia

“Nehéz a bányászok élete” szokták mondani; és ha valahol, a szlovéniai Velenje városában igazán tudják, hogy milyen nehéz is valójában. De nem csak tudják, hanem meg is mutatják bárkinek, aki ellátogat Velenjébe ahol még mindig a szén és a Gorenje az úr.

Egész úton azon gondolkodtam, hogy vajon mi érdekes lehet egy bányavárosban? Jártam már Tatabányán – bár az ipari skanzenben még nem – de bevallom őszintén nem kimondottan turisztikai desztinációként él a fejemben. Valahogy így voltam ezzel Velenje esetében is. Igazam is lett, azonban ha valaki Maribor és Ljubljana között autózik és ráadásul gyerekekkel utazik, azoknak nagyon ajánlott ellátogatni Velenjébe.

Miért éppen Velenje?

Nem a város lenyűgöző szépsége az ami megfogja az idelátogatókat ez teljesen egyértelmű, amint meglátjuk a rengeteg panelházat és a Gorenje főhadiszállását, ami a városi legenda szerint akkora, hogy az űrből is látszódik (nem). Valószínűleg a hőerőmű látványa is viszonylag kevés utazó pulzusát emeli meg, viszont van egy múzeum amiből nagyon kevés van Európában. Szám szerint három olyan múzeum található a kontinensen ami a szénbányászat történetével foglalkozik. Az egyik éppen itt Velenjében található és ez az a bizonyos “miért?” ami miatt érdemes erre fordulni és egy kicsit megismerkedni a bányászok (nehéz) életével.

velenje_01

A Velenjei szénbányát – helyesebben a fő lignit réteget – 1875-ben fedezte fel Daniel Lapp és a kitermelés kezdetét is innen számolhatjuk. Érdekesség, hogy itt található a világ egyik legvastagabb ismert szénrétege ami nem kevesebb, mint 165 méter vastag. Nem csoda hát, hogy a termelés kezdete óta több mint 220 millió tonna lignitet bányásztak ki. Ha már a legeknél tartunk, akkor nem árt tudni, hogy ez Európa egyik legmodernebb és legnagyobb földalatti bányája, ahol a mai napig folyamatos a termelés.

Le a mélybe!

Mindössze másfél óránk volt a múzeumban, így csak a földalatti kiállításra volt időnk.  A múzeumnak ugyanis van földalatti és föld feletti kiállítása is. Ez utóbbi lehetőséget ad (adott volna), hogy betekintést nyerjünk, a vájárok hétköznapjaiba; hogyan is éltek a századforduló környékén, amikor épp nem lent a bányában dolgoztak. A sokkal izgalmasabbnak hangzó földalatti kiállítást viszont sikerült megtekintenünk egy angolul kiválóan (és gyorsan) beszélő vájár vezetésével.

velenje_03

Felvettünk tehát egy alap bányászfelszerelést (sisak, kabát) és a kezünkbe nyomták az elemózsiánkat. Igen, ez tényleg része a túrának, bár én is azt hittem, hogy csak velünk kivételeztek. Mi a leggyorsabb módja a 180 méteres mélység elérésének? Hát persze, hogy egy 1888-ban kivitelezett másodpercenként 4 méteres sebességre képes bányalift. Klausztrofóbiásoknak sem kell aggódni, mert szinte észre sem vettük, olyan gyorsan leértünk és láthatóan egy új járatba érkeztünk. Ebből került leválasztásra egy régi, körülbelül 1 km hosszúságú járat ahol a XX. század első felében dolgoztak.

Ezt már olvastad?
Königssee kistestvére, Obersee

velenje_14

A vetítőteremből – ahol gyorsan felvázolták a bánya történetét – egyenesen a régi bányarészhez mentünk, ahol fényből kevés, ám levegőből annál több volt. Így aki kényes a megfelelő minőségű és mennyiségű levegőáramlásra az is bátran részt vehet a túrán. Ezen a szakaszon viaszbábukkal, fény és hanghatásokkal (+meglepetés) tarkított jeleneteket rendeztek be, amik igen hangulatosan és hatásosan vagy épp megrendítően adták vissza a bányászok mindennapjait a 20-as 30-as években. Természetesen a túravezetőnk közben rengeteg érdekes dolgot mesélt a néhai gázkoncentrációt mérő “műszerektől” elkezdve, hogy miért dolgoztak gyerekek a bányában.

velenje_07

velenje_06

velenje_08

A régi bányarészt magunk mögött hagyva egy padokkal szegélyezett járatban végre megnézhettük az induláskor kapott egységcsomagunkat. Egy buci, benne egy kellemes fűszerezésű kolbász és hozzá illő mustár, valamint egy kis dobozos…ivólé. Le se tagadhatnák, hogy a gyerekek és a gyerekes szülők a célcsoport, ennek ellenére igazán jólesett, pláne Szlovénia legmélyebb étkezdéjében (tényleg).

velenje_16

Persze nem lett volna igazi az élmény, ha nem egy bányavasút vitt volna vissza minket a liftig, így ezt is volt szerencsénk kipróbálni. Előtte és utána pedig megtekinthettük a jelenkor bányászatának munkagépeit és eszközeit, ami azért már kissé eltér a hajdani csákányos megoldástól, de “megnyugtattak”, hogy még mindig kemény meló. A bányalift hozott vissza minket a felszínre és a fényre és számunkra ezzel ért véget a bányakaland, amit bátran ajánlok mindenkinek aki erre jár.

Belépők 2017:

Felnőtt jegy: 10€
Nyugdíjas: 8€
Gyermek, tanuló: 6,5€
Fontos, hogy a múzeum Vasárnap és Hétfőn zárva tart.
További információk: http://muzej.rlv.si/en/

velenje_09

Mit láthatsz a városban?

Velenje éghajlata nem igen tér el Budapestétől, így február vége felé igen csak kopár volt az amúgy tavasszal és nyáron meglehetősen népszerű és látványos Velenjei bányató és környéke. Májustól augusztus végéig lehet fürdeni a tóban, illetve színes programokkal várják az idelátogatókat. Jól látható egyébként, hogy Velenje fejlődik; rengeteg a zöldfelület amivel igyekeznek kompenzálni a betonpanelek dominanciáját és ezeket jól láthatóan karbantartják, valamint folyamatosak a felújítások. Érdemes még ellátogatni a város fölé magasodó Velenje kastélyba, amit teljesen felújítottak és jelenleg a helyi művészeti és kulturális múzeumnak ad helyet. További információk a városról, valamint a programokról: www.velenje.si/en/

velenje_12

Egy kedvezőbb évszakban erre a látványra számíthatsz:

velenje_18

velenje_17

Szállás tipp: Találtál egy érdekes programot Velenjében, vagy Velenjét választanád bázisként a környéken tett túráidhoz? A 4 csillagos Hotel Paka 52 felújított szobájának egyikében, nyugodtan megpihenhetsz egy hosszú és fárasztó nap után.

A Világutazó a MGM Media Optima meghívására vett részt a szervezett sajtóúton. Továbbá köszönet a Velenje turisztikai információs központnak és munkatársaiknak.

Copyright © 2017 Világutazó. Minden jog fenntartva. A cikkben található minden kép és szöveg szerzői jogvédelem alatt áll, írásbeli engedély nélküli felhasználásuk, publikálásuk tilos.