Lettország és a Baltikum többi országa kevésbé számít gyakori úti célnak a magyarok körében, pedig bőven akad látnivaló ebben a térségben is.
Lettország fővárosa Riga, ahol megközelítőleg 650.000 ember él, többségében lettek, de jelentős az orosz kisebbség is, lakosságszáma alapján a legnagyobb balti városnak számít. A csaknem 2 millió lakossal bíró Lettország 1991-ben nyerte el függetlenségét, 2004-ben hazánkkal együtt tagja lett az Európai Uniónak, 2014. január 1-től pedig az euró vált a hivatalos fizetőeszközzé (előtte lett latot használták). Rigát a Daugava folyó szeli ketté, de a várost átszeli egy kisebb csatorna is, melynek partjait több híd is összeköti. A város legkedveltebb parkja azonban a Riga szélén található Mezaparks, ahol a rigai állatkertet is megtalálod.
Riga nem közvetlenül a tengerparton fekszik, így a városközpontból indulva autóval körülbelül 25-30 percet utazva (vonattal szintén ennyi idő) érhetjük el Jurmala legközelebbi tengerparti szakaszát.
Riga közbiztonsága jónak mondható, az utcák és a közterek tiszták. Metróhálózat nincs a városban, a tömegközlekedni vágyók villamost, trolibuszt és autóbuszt tudnak igénybe venni. Az automatánál vásárolt vonaljegyek 1,15 euróba kerülnek, de ha az autóbuszvezetőnél vesszük meg, akkor már 2 eurót kell fizetni. A tömegközlekedési eszközökön elektronikus jegyrendszer működik. Késő este a villamosok, trolik és autóbuszok már jóval ritkábban közlekednek, erre az esetre jó opció lehet a taxi, amely a budapesti árakhoz képest valamelyest olcsóbb tarifával dolgozik.
A város 2014-ben elnyerte az Európa kulturális fővárosa címet, melyre méltán büszkék. A városban több színvonalas múzeum is megtalálható, mint például a Latvian National Museum of Art vagy éppen a War Museum, de kiemelkedik közülük a Riga Motor Museum, ahol körülbelül 100 jármű szerepel a kiállításban. A Rigába látogatók számára szinte kihagyhatatlan, mivel ez a Baltikum legnagyobb közlekedési tematikájú múzeuma. Számtalan érdekes történettel bíró jármű található itt, többek között a Sztálin ZISZ 115-ös páncélozott autója vagy éppen a Brezsnyev által összetört Rolls Royce.
Riga óvárosának (Old Town) utcáit szinte teljes egészében macskakövek borítják, így arrafelé sétálva mindenképpen ajánlott a kényelmes cipő viselése.
Itt található a Városházával szemben, a város legismertebb épülete, a Feketefejűek háza (Melngalvju nams), mely eredetileg a nőtlen kereskedők épülete volt. Szent Móric (Mauritius) volt az egyesület védőszentje, mely név a görög fekete (mauron) szóból eredeztethető, akit így is ábrázoltak, innen ered az épület elnevezése. Az épület elődje az 1300-as években épült, ebben az időszakban Riga a Hanza-szövetség egyik fontos kereskedővárosa volt. A második világháború során az épület megsemmisült, azonban 1999-ben átadták a korabeli tervrajzok alapján helyreállított új épületet.
A Feketefejűek háza előtti téren található a legelső karácsonyfa helyét jelző emlékmű. A legtöbb forrás szerint 1510-ben állították fel a legelső díszített fenyőfát, amely ezen a téren kapott helyet.
A 123 méter magas gótikus stílusú Szent Péter bazilika Lettország legmagasabb temploma, melyről a legelső feljegyzés a 13. század elejéről származik. A 16. századig katolikus templom volt, majd a reformáció után evangélikus lett. A második világháborúban teljesen kiégett, újjáépítése csaknem két évtizedet vett igénybe. A helyreállításokat követően a toronyban 72 méter magasan egy terasz kialakítására került sor, amely látogatható a turisták számára.
A bazilika mögött található a Brémai muzsikusok 1990-ben készült bronz szobra, melyet Riga a testvérvárosától, Brémától kapott. A szobor állatai egy fal résén tekintenek át, mely a vasfüggönyt jelképezi.
Rigai Dómot szintén a 13. században építették, falainak vastagsága megközelíti a 2 métert. A tetején található kakasmotívum Riga egyik szimbóluma, 86 kg tömegű, 0,5 méter magas és 1,3 méter széles. Az itt található 7000 síppal rendelkező mechanikus orgonát a világ legnagyobbjai között tartják számon. A templom alapja és a Dóm tér között nagy a különbség, ami jól mutatja, hogy a város szintje mennyit emelkedett az évszázadok alatt. A dómban található egy 2020-ban átadott Liszt Ferenc emléktábla is, mivel a magyar zeneszerző 1884-ben a katedrálisban található orgona felszentelésére egy korált komponált.
A Mazā Pils utca 17., 19., 21. szám alatt található „Három testvér ház” Riga egyik legrégibb épületei, melyek a 15. században épültek. Egy legenda szerint az épületeket három férfi építette, akik egy családba tartoztak, így az épület elnevezése innen eredeztethető. A legidősebb „testvér” a 17-es számú, a „legfiatalabb” a 21-es című. Napjainkban a Lett Építészeti Múzeumnak adnak otthont.
Az óvárost körülvevő városfal néhány része ma is áll, viszont a Svéd kapu (Zviedru vārti) az egyetlen korabeli formájában fennmaradt városkapu. 1698-ban épült, nevét az ekkortájt itt szolgáló svéd katonákról kapta.
Szintén az Old Townban található a 20 méter átmérőjű, 26 méter magas, 3 méteres falvastagságú Por torony (Pulvertornis). 1330-ban épült, de jelenlegi formáját 1650-ben nyerte el. Riga erődítményrendszere 28 toronyból állt, de napjainkban már csak ez az egy maradt fent. Nevét a 17. században kapta, mivel főként puskaport és ágyúgolyót tároltak az épületben. Jelenleg a War Múzeum része.
Az óvároson kívül található a Szabadság-emlékmű (Brīvības piemineklis), amely emléket állít a szovjetekkel szemben vívott lett függetlenségi háború (1918-1920) során elesett lett katonák számára. Az emlékmű tetején található nőalak három csillagot emel a magasba, melyek az ország három tájegységét szimbolizálják (Kurzemi, Latgali és Vidzemi). A 42 méteres emlékművet 1935-ben leplezték le, melyet azóta többször is felújítottak.
Az Rigában sétálva számtalan felújított szecessziós épület található. Kiemelkedik az Alberta utca (Alberta iela), melyet a helyi szecessziós építészet gyöngyszemének tartanak.
Daugava túlpartján található a 2014-ben elkészült Lett Nemzeti Könyvtár (Latvijas Nacionālā bibliotēka), ahol megközelítőleg 5 millió kötet található. Különös formája miatt „üveghegynek” hívják.
Riga egyik jelképe a második világháború után felépített Lett Tudományos Akadémia (Latvijas Zinātņu Akadēmija) épülete. A 108 méteres sztálinista felhőkarcolón még ma is látni jónéhány szocialista szimbólumot. Belépőjegy ellenében 65 méter magasról megcsodálható a rigai panoráma.
A város legtöbb pontjáról észrevehető a „három lábú” tv torony, mely 368 méteres magasságának köszönhetően Európa 3. legnagyobb tv tornya. 1986-ban kezdte meg működését, azonban napjainkban felújítás alatt áll, így turisták számára nem látogatható.
Daugava partján található a 2004-ben átadott Sun Stone névre hallgató felhőkarcoló, mely 120 méteres magasságával kiemelkedik a többi épület közül.
Megéri ellátogatni a központi vasútállomás mellett található 5 hatalmas csarnokból álló piacra is, amelyet Európa egyik legnagyobb fedett piacaként tartanak számon. Az 1920-as években épült épületegyüttes 1998 óta az UNESCO világörökségi listáján szerepel.
A rigai éjszakai élet élénknek mondható, leginkább hétvégente, de olykor hétköznap is találni szórakozóhelyeket, melyek megtelnek fiatalokkal és bulizni vágyókkal. A helyiek és a turisták is előszeretettel fogyasztják az esztétikus fekete kerámiapalackban árusított Riga Black Balsam nevű likőrt, melyet Rigában készítenek. Az óvárosban több tradicionális étterem is megtalálható, de ha valaki nem szeretne sokat várakozni, akkor érdemes kipróbálnia az önkiszolgáló rendszerű LIDO nevű étteremláncot. Rigában számtalan kaszinó működik, kis túlzással minden második sarkon található belőlük egy. Az bolti és az éttermi árak hasonlóak, de némely szeszes ital olcsóbb mint nálunk.
Vilnius és Tallinn is körülbelül 4-4,5 órányi autóbusz útra található, így akár egy nagyobb kirándulás keretében a két másik főváros is megtekinthető. A Rigába látogató turistáknak érdemes a városra minimum 3-4 napot szánni, mivel óvárosa, múzeumai, éjszakai élete és a néhány kilométerre található tengerpart sok lehetőséget tartogat magában.
(A cikkben szereplő fotók többsége a koronavírus járvány idején készült, így a város kihaltsága ezzel magyarázható.)
Copyright © 2020 Bónácz Brúnó. Minden jog fenntartva. A cikkben található minden kép (kivéve a nyitókép) és szöveg szerzői jogvédelem alatt áll, írásbeli engedély nélküli felhasználásuk, publikálásuk tilos.
