Főoldal / Úticélok / Külföldön / Kalandozások Erdélyben: Székelyföld

Kalandozások Erdélyben: Székelyföld

Nincs még egy annyira távoli helye a világnak, ahol egy Isten háta mögötti kis településen is magyarul beszélhetne az ember, mint Székelyföldön, ahol mindenki megérzi az otthon, a haza és a hovatartozás mélységét. Mert bár mi kishazánk fiai és lányai divatból, vagy fennköltségből oly könnyedén itt hagyjuk ezt a gyönyörű országot, mégis csak akkor ismerjük meg magunkat, és a magyarságot, ha Erdély közepén barangolunk, a Hargita rengetegeiben, ahol Ábel is kóborolt.

A Kárpátok magas hegyekkel körülölelt része ez a terület, ahol a smaragd és a türkiz áthatja a táj minden pontját a kék égtől a zöld fűig, gyönyörű vidék, amelynek nyugalma minden művészlelkű embert megihletne. Domborzatát a Keleti-Kárpátok belső vonulatai és előhegységei alkotják, mégpedig a Hargit-hegység, a Görgényi-havasok, a Gyergyói-havasok, a Hagymás-hegység, a Csíki-havasok, a Persány -hegység északi része, a Besztercei-, és a Kelemen-havasok déli része, valamint a Baróti-, a Bodoki-, a Répát-hegység, a Nemer-hegység nyugati része, a Háromszéki-havasok nyugati része, illetve a Bodzaforduló-hegyek és a Bodza-havasok északnyugati része. Bármely földrajztan hallgató megkönnyezné ama tételt, amely illendően mutatja be ennek a területnek a múltját, jelenét és jövőjét, de az biztos, Erdélyen belül is az egyik legpazarabb látványvilágot tárja elénk ez a térség.

“Nézd meg egyszer egy székely ember arcát, mikor Vásárhelyt elhagyva hazafelé fordul! Nézd meg az arcát, mikor megpillantja a Hargitát! Aztán csendesedj el, és imádkozz, hogy legyen egy olyan hely a világon, melynek láttán te is úgy érzel, mint ő! Mert ha van, akkor van hazád is.”

Ismerős Arcok

Megannyi csoda és rege, amelynek szemtanúi lehettek a székely hegyek, azok meséit pedig generációk adják majd tovább korosztályról – korosztályra. Aki nem járt még ezen a vidéken el sem tudja képzelni annak megannyi formáját és alakját, csak a saját szemével értékelheti az ember az eldugott kis települések, a rejtett látnivalók, a zöld erdők és a tiszta lelkű források és vizek nyújtotta komplex tájképet.

Számunkra is egyfajta kalandutazás volt Erdélyt feltérképezni, és bejárni a kijelölt utunkat, egyfajta zarándoklatként tekinthetünk rá, ahonnan felvilágosodva, a tévképzeteinket lemosva és rengeteg élménnyel gazdagodva tértünk haza. Székelyföldet választottam kis csapatom táborhelyévé, ahonnan kijelölt útvonalainkat követve a szélrózsa minden irányába visszatérhettünk egy biztos pontra.

A szálláshelyünk Sikaszó vidráktól hemzsegő kis patakjától körülölelt, fenyvesekkel övezett kis falujában volt, amely olyannyira pici, hogy egy óriás észre sem venné jövet – menet, hacsak el nem botlana valamelyik házban. Székely vendégszeretet és ételek, valamint az itt megszokott letisztult wellness fogadja az ideérkezőt, a dézsában fürdésnek itt komoly hagyománya van. A melegvizes kényeztetés és az erdei szauna jól is jön egy- gy fárasztó nap után, mert ki fia borja jó ha tudja, hogy Erdély nem kis régió, amelyen belül Hargita megye a maga 6636 km²-vel sem aprócska.

Ha szeretnénk megismerni a székelyeket és az életmódjukat, ne legyünk restek beszélgetni velük és átadni magunkat a sajátos felfogásuknak. A róluk szóló viccek bár lehet, hogy túlzóak, az biztos, hogy ilyen nyugodt emberekkel keveset találkozunk a nagyvilágban, és a városi ifjakra rá is fér az néha.

Székelyföldi barangolásunk programjai közé érdemes felvenni a szekerezést egy igazi hagyományos szekéren, ígérni nem tudok semmit, de a kényelem hiányát, a csodás táj látképe és a békés környezet ellensúlyozza, amíg egy medve elő nem kerül, bár ennek azért kicsi az esélye, de aki nyitott szemmel jár, annak szerencséje lehet. Akinek pedig nincs, az fizessen be egy szervezett medvelesre, amelyre Zeteváralján jó és szakszerű vezetőt talál. A medve nem játék,  tartja a mondás, de ha minden szabályt betartunk biztosak lehetünk benne, hogy egy-egy ilyen eseményen találkozhatunk ezekkel a lenyűgöző és békés teremtésekkel. Zeteváralja környéke nem csak a medvékről és egyéb állatfajtákról ismert, hanem a környező természeti látnivalókról is.

Sikaszótól Székelyudvarhely fele található a Zeteváraljai víztározó, melynek impozáns látványa lenyűgöző, amikor annak gátján autóval áthaladunk. Az 1978-ban elkezdett és 1992-ben befejezett létesítmény mögött elterülő komoly vízmennyiség első látásra ledöbbenti az ide érkezőt. Ennek a mesterséges tónak a hossza 2,6 km, átlagos szélessége 400-800 méter, amely 48 millió köbméter vizet tud befogadni. Építésekor a Nagy-Kükkülő felső szakaszának egy részét duzzasztották fel, ma is ebbe folyik az. Egykor folyószabályozási és árvízvédelmi célokra tervezték, ma energetikai és idegenforgalmi szempontból jelentős.

A tó baloldalán elindulva eljuthatunk a megye legnagyobb szórványtelepülésére, a zsindelyek hazájába, Székelyvarságba. Ez a település 77 km²-en terül el a Nagy-Kükkülő forrásvidékén. Ha erre járunk mindenképp nézzük meg az itt található Csurgó-vízesést a Jézus-szíve forrással, illetve Tartód várának romjait, amely a 11-12. században a magyar határvédelem része volt.

A Madarasi Hargita a legkönnyebben a Zeteváralja, Ívó útvonalon érhető el.  Mindenképpen készüljünk fel, ha saját autóval indulunk neki, hogy az út nem autópálya minőségű, viharos időben gyakran fák dőlnek az útra, amelyet elég gyorsan eltakarítanak, ezt sajnos személyesen tapasztaltuk. A székelyek szent hegye egykor rétegvulkán volt, annak maradványa lenyűgöző tájképet fest meg az emberi szem számára. Nyáron is számítsunk a hidegebb időre, hiszen ilyen magasságban már ebben az évszakban is akár 20 fokkal is csökkenhet a levegő hőmérséklete. Ajánlott megnézni az itt található menedékházat, amelyet 1941-ben építettek. Az Esztena látogatás is jó program lehet, amely hagyományosan a fejősállat gazdálkodáshoz kötődő évszak jellegű használatú építmény. Érdekesség, hogy bár ma már egyre kevesebb helyen találkozhatunk ilyen jellegű állattartással, az Alpokban és a Kárpátokban elég gyakori. Kóstoljuk meg az itt készített tejtermékeket, hiszen ezek a sajtok a legfinomabbak és a legtermészetesebbek közé tartoznak. Télen is sok programot találnak itt a kikapcsolódásra vágyók az 1480 és 1680 méter között elhelyezkedő 6 km hosszú sípályákon, illetve a téli túrák alkalmával.

Számos lehetőség várja a kirándulókat Székelyföldön, induljunk el és fedezzük fel ezt a csodás tájat, nézzük meg a Jézus-szíve kilátó impozáns körpanorámáját, a korondi kézművesek termékeit, a parajdi sóbányát, a Medve-tavat, és megannyi turisztikai és kulturális attrakciót, amelyet felsorolni is nehéz volna. Az egyik legszebb természeti látnivaló, amely kiemelt értéke ennek a területnek, az egyedi Gyilkos-tó, amely a Magyarországon található Arlói-tó mellett az egyetlen suvadással (kőomlással) keletkezett vízfelület Európában. A Hagymás-hegységben kialakult torlasztó 1837 nyarán jött létre a Gyilkos-kőről lezúduló agyagos talaj következtében, amely a Cohard lábának nekicsúszva elzárta több ott futó patak folyását, kialakítva a tavat. Mára elindult az elmúlás lassú folyamata felé, most a visszamaradó kisebb tavak az elláposodás folyamatában vannak. A tó kialakulásának legendája jól illik Erdély és Székelyföld meséktől és csodáktól teli vidékébe, a kiálló fenyőcsonkok ma is erre emlékeztetnek, amelyek az egykor itt elterülő fenyőerdő mementói.

Aki Erdélyben jár lépten-nyomon történelmi emlékekbe botlik, ezért érdemes felkészülni, hogy számos emlékhelyet fogunk felkeresni utazásunkkor. Az egyik leglátványosabb épület Hargitában a Gyergyószárhegyen található Lázár-kastély, amely a 17. századi erdélyi építészet legszebb ékköve. Tulajdonviták miatt ma nem látogatható, de körbejárva érezzük a falakba ivódott múltat és a lelkek suttogása régi idők letűnt urairól mesélnek. A falak résein betekintve feltárul egy elfeledett kor, amelyre szomorúsággal tekintünk vissza, mégis tudjuk hazánk legszebb időszakai közé tartozott. Ha az épület mesélni tudna, és mi látnánk lelki szemeink előtt feltárulni azt, amit egy letűnt kor mondani akar, még akkor sem biztos, hogy felismernénk, a hagyományok szerint itt gyerekeskedő Bethlen Gábort. Amikor az ember jó időben érkezik, és épp senki nincs az épület körül, ha megáll egy kis időre, hallhatja és átérezheti eme letűnt kastélyok szellemiségét. A falakon átbújó szél süvöltése, a lábunk alatt lévő por és sár, a körülötte lévő fák, a bagoly, amely az egyik toronyban fészkel, s költ, a galambok, a rókák, a körülötte élő emberek és hű társaik mind – mind magukba hordoznak egy kicsit a Lázár-kastély jelleméből. Gyegyószárhegy manapság a hazai képzőművészet központja, gyakran rendeznek kiállításokat a kastélyban is. Azonban erről kevés információnk van.

A magyarnak és a székelynek különleges és kitörölhetetlen kapcsolata van, ez a génekbe van írva, és aki egyszer itt jár, az sosem feledi miért is jó ennek a gyönyörű kis országnak a szülöttének lenni. Rengeteg hazánkfia szorult a határ másik oldalára, a Felvidék, a Kárpátalja, a Vajdaság egykoron mind mind a szeretet honunk része volt, amelyek a Trianoni szerződések következtében elrekesztődtek az anyaországtól, mégis kultúrájuk, nyelvük, és a szívükben lévő kapocs sosem szűnt meg létezni, sőt még inkább erősebbé vált az idők során. Erdélyben él a legtöbb határon túli magyar ember, akik a két legnagyobb népcsoportba a székelyekhez és a csángokhóz tartoznak. Egyértelműen fájó volt az a felismerés, hogy édesanyák, édesapák, gyermekek, unokák, nagyszülők hosszú évek múlva is milyen örömmel fogadják az itthonról elexportált hazánkfiát és – lányát, illetve, hogy ezek a családok inkább választják a szétszakadást, az eltávolodást, hogy újra itthon élhessenek. Zárszóként azt gondolom, hogy fontos, hogy megismerjük az őshazát, és legalább egyszer az életben felfedezzük ezeket a végtelenül gyönyörű tájakat is.

Copyright © 2018 Tamás Gergely. Minden jog fenntartva. A cikkben található minden kép és szöveg szerzői jogvédelem alatt áll, írásbeli engedély nélküli felhasználásuk, publikálásuk tilos.