Főoldal / Úticélok / Külföldön / Bengáli tigrisek között Indiában

Bengáli tigrisek között Indiában

Alig van még reggel hét óra, de a nap már kibújt az éjjeli ágyából vörösen világítva meg a Ranthambore Nemzeti Park dús koronájú fáit, amikor Ravindra, a tigris szafari vezetője felvesz hatodmagammal a hotel előtt. Ahogy mondja, a leghasznosabb órák a vadlesre a kora reggeliek, és a késő délutániak, így alighogy kinyit a park bejáratának ajtaja, elsőként hajtunk a lebetonozott útra a kijelölt tíz zóna közül az ötösre.

Az 1955-ben alapított Ranthambore Nemzeti Park, ami 45 évvel ezelőtt az ún. Tigris Védelmi Program miatt vált világszerte ismertté, a maga 392 km²-vel a negyvenedik legnagyobb nemzeti parkja Észak-Indiának.

Ma lombhullató erdője és sziklákkal tarkított tisztásai tökéletes menedéket nyújtanak az utolsó, vadon élő bengáli, vagy más néven királytigriseknek, és lehetőséget, nekünk utazóknak, hogy ezeket a ritka állatokat a természetes élőhelyükön figyelhessük meg. A nyolc zónára osztott parkban a nagymacskaészlelések legjobb időpontja a november és május, így a három hónapja tartó indiai utazásom egyik fő állomásként még időben érkezem.

Elhagyva a főkaput, a nemzeti park dúsan nőtt fái közt pávák énekelnek, amibe valami tompa brummogás vegyül, pöttyös szarvasok motoznak a bozótban, és majmok ugrálnak bent valahol a fák közt: az indiai dzsungel izgalmas hangjai vesznek körbe. Már készítem a kamerámat, hogy megörökítsem ezt a színes kavalkádot, de Ravindra mosolyogva rám néz.


– Előbb találjuk meg a tigriseket, pávákra lesz később is idő.
Hepehupás úton, jó fél méteres köveken hajtunk át, és feszülten figyeljük a tájat. Ha szerencsénk van, akkor tigris mellett indiai leopárddal, vaddisznóval, csíkos hiénával és ajakos medvével is találkozhatunk. A magasra nőtt fűben valami hirtelen megmozdul, de csak egy szarvascsordára bukkanunk. Ahogy meglátják autónkat, nekiiramodnak, egymás hegyén-hátán futnak, lábukat hasuk alá húzva akkorákat ugranak, mintha úsznának a levegőben. Egy hím lengúr majom vág át az úton, mikor észrevesz minket, hirtelen megtorpan, és mint aki nem tudja eldönteni, mi tévő legyen, először csak tisztes távolságba hátrál, majd vicsorogni kezd, de amint leállítjuk a motort, morogva tovább áll.

Már egy jó órája kocsikázunk, amikor végre nyomokra bukkanunk. Frissen taposott tigrismancsok, itt lehetnek valahol a közelben. Ravindra és a mellette ülő vadőr halk tanakodásba kezdenek, vajon merre tarthatott a nyomok alapján igencsak méretes állat, míg végül úgy döntenek, az itatónál parkoljunk le. Mikor csendben megkérdezem, hány tigris él a parkban, Ravindra az orvvadászokra hivatkozva, nem szívesen válaszol, annyit mond csupán, hogy jelenleg nyolc családról tudnak, de nagyon nehéz meghatározni az állatok pontos létszámát, hisz a lábnyomokra épülő korábbi felmérés eredményei megbízhatatlanok voltak, így most a fákra szerelt rejtett kamerák felvételeinek elemzésében bíznak. Ez alapján kalkulálják majd az új adatokat.

A WWF már évtizedekkel ezelőtt felhívta a világ figyelmét arra, hogy a vadon élő tigriseket a kihalás veszélye fenyegeti, ami több tényezőnek köszönhető. Alapvető problémát jelentett az, hogy száz évvel ezelőtt a tigrisvadászat volt az egyik legnépszerűbb sport Indiában, az elefántháton történő üldözés és kilövés egészen 1971-ig, a betiltásig, az indiai és a brit elit legfőbb szórakozása volt. Ezer számban ölték őket, a fogukkal, bőrükkel kereskedtek, vagy kifüggesztették otthon a falra. Számuk százezerről mára nagyjából háromezer-kétszázra csökkent, amiből India területén kb. 2226 példány maradt, de Bangladesben, Nepálban, Bhutánban, Kínában, valamint Mianmarban is élnek kisebb populációik.

Ahogy Ravindra magyarázza, ehhez járul ma az hozzá, hogy a tigrisek az indiai népesség növekedésével teljesen elveszítették természetes élőhelyüket, ráadásul az orvvadászat és az illegális állatkereskedelem a maga 23 milliárd dollár évenkénti bevételével Ázsiában és Afrikában is a reneszánszát éli. Ennek oka pedig nem más, mint a keleti igények kielégítése. A hagyományos kínai, laoszi és vietnami orvoslásban mai napig népszerű a tigriscsontok felhasználása, ami a hiedelem szerint gyógyászati és potencianövelő értékkel bír. A Kína szerte népszerű tigrisbor, amit a csontok rizsborban való hosszadalmas érlelése folyamán antilop szarvakkal, gyömbérrel és szárított vörös zsályával kevernek, akár 4 és félmillió forintért is elkel, így nem csoda, hogy sokan illegális állatkereskedelemre adják a fejüket. Az orvvadászok nagy része a megrendelők által biztosított helikopterekkel, éjjellátó felszereléssel, csúcstechnológiás fegyverekkel vannak ellátva, és a bevételből bőven futja a nemzeti parkok őrségének, sokszor a vámosoknak, vagy diplomatáknak a lefizetésére is, de a maffia tagjai nem riadnak vissza a gyilkosságtól sem.

Jó órája ülünk már az itatónál, ám a tigriseknek semmi nyoma. Ravindra csendben kémleli a tájat, végigpásztázza a túlsó oldalt, majd újra távcsővel kutatja a tisztást. Hirtelen szabad szemmel alig látható sárga foltok tűnnek fel a horizonton.

– Ott vannak! – mutat a távolba izgatottan, lelkesedése mindannyiunkra ráragad, s bár szinte alig látni az állatokat, így is mindannyian örülünk annak, hogy legalább távcsővel megfigyelhetjük őket.

A három órás szafarizás után ahogy vezetőnk búcsúzáskor mondja, a szomorú igazság az, hogy egyedül mi, az állatbarátok fogjuk megmenteni ezeket a nagymacskákat a pusztulástól. A turizmus és az ezzel járó idegenforgalom ugyanis elengedhetetlen a vadvilág megőrzéséhez, hisz az ebből befolyt összeget nemcsak az állatok megfigyelésére, de drónok használatára, és tigrisekbe ültetett chipek, elektromos nyakörvek vásárlására, fajszaporító programok elindítására fordíthatják. India egyedül már kevés ahhoz, hogy megállítsa az illegális vadkereskedelmet, hisz az jóval a határokon túlra nyúlik, de nemzetközi összefogással a bengáli tigrisek még menthetőek.


Hasznos tippek:

Megközelítés:

Vonat/autó: Japiur – Sawai Madohpur

Árak:

Nyitott dzsip 6 főre 10 400 Ft./fő
Nyitott buszok 20 főre 8000/fő
Nyitott buszok 12 főre 8000/fő

 

 

Nyitva tartás:

Időszak Reggeli szafari Délutáni szafari
Október-Március 7:00  – 11:00 15:00  – 18:00
Április-Június 6:30 – 10:30 15:30  – 18:30

Copyright © 2018 Írta Balogh Boglárka, fotók: Ravindra. Minden jog fenntartva. A cikkben található minden kép és szöveg szerzői jogvédelem alatt áll. A képek írásbeli engedély nélküli felhasználása, publikálása tilos.