Főoldal / Úticélok / Külföldön / San Francisco, a nyugat Párizsa

San Francisco, a nyugat Párizsa

Amerika talán az egyik legmegosztóbb ország a világon, az emberek vagy szeretik vagy nem. Tagadhatatlanul léteznek bizonyos sztereotípiák miszerint a mega méretű városokban mindig mindenki siet valahova, és az emberek egyetlen arctalan tömeggé formálódnak. Az előítéleteket félretéve azonban azt láthatjuk hogy a szmogfelhőben pöffeszkedő felhőkarcoló-dzsungelen túl is van élet, és még a nagyvárosok közt is akad néhány szerethető. San Francisco a Nyugat ikonikus pontjai közt igencsak előkelő helyen áll és bár a nagyvárosok minden ismertetőjegyét magán viseli, mégis kilóg a sorból. Nos lássuk csak miért…

Első látogatásunk épp Szilveszterre esett, mikor a karácsonyi varázslat még nem múlt el, de az évzáró hangulat már a levegőben volt. Így este láthattuk a várost legszebb ünnepi pompájában, amíg napközben virágba borult parkok és a napsütötte óceánpart látványa fogadott. Itt megjegyzem ez nagyban a szerencse számlájára volt írható ugyanis itt olyan mintha áprilisban megállt volna a naptár. Tekintve hogy szinte állandóan fúj a szél, évszaktól függetlenül mindig elfér a kabát.

san_francisco_01

A Nyugat Párizsa, Lalaland felezőjén fekvő dimbes-dombos félszigeten kapott helyet, a Csendes Óceán és a San Francisco öböl ölelésében. A közel 6 órás autóútra fekvő Los Angeles-től eltérően itt már nem a flip-flop papucs az állandó viselet. Klímája már nem mediterrán, de még nem is a rideg Észak-amerikai, leginkább valahol félúton a ködbe veszik. Ezt akár a szó szoros értelmében is vehetjük, azonban a “köd városa” titulus ellenére a szürke lenne a legutolsó szín amivel jellemezni lehet.

san_francisco_03

Tarka-barka házai közt nincs két egyforma, amik nemcsak színessé teszik a városképet de a maga nemében egyedülállóvá is. Ránézésre úgy tűnik mintha száz éve versenyt rendeztek volna a lakók közt, hogy ki tudja színesebbre dekorálni otthonát. Ha volt is ilyen verseny, a győzelem kétséget kizáróan az egész várost megilleti, hiszen kevés másik büszkélkedhet el ehhez hasonló színpompás utcafronttal. Ennek megfelelően a viktoriánus stílus San Francisco védjegyévé vállt, és elmondható hogy az idő múlásával sem fakult meg.

san_francisco_04

Kevesebb mint két évszázad alatt San Francisco viszonylag sok mindenen ment keresztül. Túlélt tűzvészt és pusztító földrengést is, s habár az utóbbiak esélye fekvésének köszönhetően ma is fennáll, mégis az USA egyik legdrágább és legvágyottabb városa. Az 1850-es években végigsöprő aranyláz idején emelkedett ki a porból, mikor Kalifornia mint állam még nem is létezett. Néhány év alatt lakossága a párezresről százezresre ugrott, miközben a város megállíthatatlanul dübörgött a fejlődés útján. Az aranyláz óta eltelt idő még ha a mi mércénkkel nem is számít hosszúnak pont elég volt ahhoz hogy a nagy múltú Stanford Egyetem szomszédságában fészket rakjon a modern technológia, és a világ informatikai fellegvárává nője ki magát a Silicon Valley-ben.

San Francisco a művészetek szabad szellemű városa ahol a ’60-as években gyökeret vert a hippi mozgalom, de mindemellett a tudományos élet és a kulináris világ színtere is egyben, ahol mellesleg a turizmus állandó jelenség. Ez a sajátos egyveleg adja a város egyedi varázsát aminek köszönhetően semelyik másik amerikai városhoz nem fogható.

san_francisco_22

Sajátos építészeti alkotásai mellett a közlekedés ami számomra leginkább visszaidézi Európa hangulatát. Ez alatt a villamosok és trolibuszok jelenlétére gondolok, ami ugyan az USA-ban nem épp a tömegközlekedés legjellemzőbb eszköze, itt azonban mindkettő megszokott jelenség. Igaz a közhely hogy Kaliforniában mindenki vezet. A nagyvárosokat illetően ez alól talán San Francisco az egyetlen kivétel. Persze az itt élő emberek is autóba ülnek, de íratlan szabály hogy csak akkor ha muszáj. Azt mindenképp leszögezném hogy itt az autós közlekedés nem magyar ember idegrendszerének való. A dugók állandóak, a parkolás horror, és egyirányú utcákból álló labirintus hálózza be a belvárost ahol az összes stop tábla a leglehetetlenebb kereszteződésben kapott helyet, többnyire a meredek emelkedők közepén.

san_francisco_07

Ezt kiküszöbölendően a tömegközlekedés javasolt alternatíva. A trolik ès villamosok nyújtotta nosztalgikus élményen túl pedig egy igazi kuriózum is feltűnik a láthatáron, nevezetesen a kábel vasút. Korát tekintve már muzeális értékkel bír, és mellesleg az egyetlen tömegközlekedési eszköz melyet ma is kézzel hajtanak. Az elektromos autók korában akár ódivatúnak is hívhatnánk, a 19. századi közlekedésben azonban igazi áttörést jelentett.

san_francisco_08

Feltalálása egy végzetes balesethez köthető még abból az időből mikor lovaskocsik közlekedtek a meredek domboldalon. A szerencsétlenség következtében azonban új fordulatot vett a San Francisco-i tömegszállítás történelme miután Andrew Hallidie megalkotta a vezeték nélküli fogaskerekeken gördülő újítását, azaz a Cable Car-t. Első útját bátor jelentkező híján maga a tervező vezényelte le, és 1873-as üzembe helyezése óta a mai napig rója San Francisco utcáit. A város autentikus varázsához feltétlenül hozzátartozik és egyben a városnézés legpraktikusabb formája is, aminek viszont hosszú sorbaállás lehet az ára.

san_francisco_09

San Francisco mintegy 600 négyzetkilométernyi területen ötvözi mindazt ami kontrasztot alkot. Lüktető zaját az örökzöld parkok nyugalma ellensúlyozza, a kikötő nyüzsgését a partvidék vadvilágának utánozhatatlan hangja kompenzálja, rikító házainál pedig már csak az emberek sokszínűsége lehet látványosabb.

Kelet és Nyugat Downtown-ban találkozik, ahol a modern felhőkarcolók világától pár blokknyira sárkánydíszes kapun keresztül egy másik világba lépünk. Vörös lampionok jelölik Chinatown határait, ami nemcsak a legöregebb Kínai városnegyed az USA-ban, de San Francsico leglátogatottabb része is egyben. Ki gondolná hogy még a Golden Gate hidat is lekörözi?

san_francisco_11

Ha pedig még nem lenne elég a kontrasztokból múlt és jövő találkozására is akad látványos példa. Naponta több ezren keresik fel az Alamo Square híres domboldalát hogy láthassák a Painted Ladies mögött nyújtózkodó Transamerica Piramist és egyedül a köd, ami tompíthat a tér imidzsén.

san_francisco_12

A Painted Ladies mellett a Lombardt Street ugyancsak egy tarka színfolt San Francisco híres utcái közt ami legtöbb kanyarjával írta fel magát a rekordok közé. A meredek domboldalon való közlekedést egy látványos cikk-cakkal oldották meg. Nyolc kanyart kapott az utca, mely rövidsége ellenére igencsak forgalmas. Szünet nélkül hosszú sorban kanyarog lefelé a kocsisor, tehát ha valaki netalán siet vagy rövidíteni igyekszik az útvonalat célszerű inkább elkerülni.

san_francisco_13

A város számos ikonja közül azonban talán a legismertebb a Golden Gate híd, mely a Los Angeles felől érkező 101-es autóutat kapcsolja össze az északi hídfővel és a világhírű Pacific Highway 1-ben folytatódik tovább Észak felé. Bár nem az első és nem is a leghosszabb hídja, mégis a legnagyobb népszerűségnek örvend. Olyannyira hogy az 1937-es átadása előtti napon 200 ezren keltek át gyalog, azt pedig sejthetjük hogy a forgalom azóta sem csökkent.

san_francisco_10

A narancsvörös acélmonstrum összeforrt San Francisco jelképével és örökzöld témát nyújt az idelátogatóknak. Akár esik, akár fúj, akár köd takarja az öblöt, minden órában újabb kép születik róla valamilyen szögből. Sausalito dombjairól, vagy Baker Beach homokos partjáról, csónakból vagy akár a pillér magaslatából is felemelő látvány ezért mindenki minden irányból igyekszik megörökíteni a város büszkeségét. Ezek után gondolom nem kérdés miért a Golden Gate a világ egyik legtöbbet fotózott hídja.

san_francisco_14

Látogatottság tekintetében a hal szagú Fishermen Wharf is ugyancsak az előkelők közé tartozik San Francisco kikötőjében régi tengerjáró hajók sorakoznak, sült hal illata száll a levegőben a tömeg pedig megállíthatatlanul hömpölyög az utcákon a hét minden napján. Itt nőtte ki magát az olasz csokigyártó Ghiradelli cukrászda amely egész a ’30-as évektől a mai napig öregbíti a kikötő múltját az édes szájú vendégek legnagyobb örömére.

san_francisco_16

A kikötő ugyancsak elmaradhatatlan tartozéka az Akvárium, ahol röpke betekintést kaphatunk az óceán mélységnek színes világába. Ám ugyanitt a természet a maga szelídítetlen formájában is követelt egy darabot a kikötőből. A 39-es móló felett a parton élő oroszlán fókák vették át a tulajdonjogot és fittyet hányva a közigazgatásra, és az állandó nézőközönségre pár generációra lefoglalták az egész stéget népes családjuknak.

san_francisco_17

Egy sarokkal távolabb a Fisherman Wharf és Chinatown szomszédságában a komp kikötő és a piactér kapott helyet. Az idegenforgalmon túl a kereskedelemben is fontos szerepet töltött be, sőt mondhatni a Ferry Building Marketplace a mai napig a helyi farmerek Mekkája. Az első kompjáratok az 1840′-es években indultak el innen, és mivel lényegében ez jelentette az egyetlen összeköttetést az öbölvidék többi részével napi ötven ezer ember könnyűszerrel megfordult itt. A hidak megépülésével a kompok ugyan vesztettek népszerűségükből, ám a piactérben végződő Market Street továbbra is első számú turista csalogató helyszín.

san_francisco_15

A kikötőből a hírhedt börtönszigetre, az Alcatrazba is eljuthatunk melyet valamikor a világ egyik legszigorúbb börtönének tartottak. Úgy gondolták innen lehetetlen megszökni, egészen addig még pár rabnak valahogy mégiscsak sikerült. Szökésükkel történelmet írtak az Alcatraz életében, bár a hírnevet maximum csendben élvezhették ha egyáltalán túlélték. Ezt követően financiális okok miatt a ’70-es években bezárták, majd húsz év múlva újra megnyitották de akkor már a publikum számára.

san_francisco_18

San Francisco szebbnél szebb parkjai közt a legnagyobb a Golden Gate Park melyet a New York-i Central Park mintájára építettek. A nagyszabású projekt igazi kihívást jelentett az 1870-es években, ugyanis nem kevesebb mint 400 hektárnyi területen hullámzó homokdűne adta az alapokat. Több évig tartó tereprendezés során azonban sikerült oázissá szelídíteni a kihasználatlan területet, és mára elmondható hogy messze felülmúlta eredeti célját.

san_francisco_02

Az 1906-os földrengés után hontalanná vált emberek ezreinek nyújtott menedéket, később a kibontakozó hippi mozgalom melegágya lett, ma pedig múzeumok és művészeti kiállítások mellett legelésző bölényeknek, egy száz éves üvegháznak és a Tudományos Akadémiának is otthont ad. Biciklis útjaival, örökzöld parkjaival és botanikus kertjeivel maga a paradicsom mindazoknak akik a városi dzsungelből a szabadba vágynak.

san_francisco_21

Végezetül még megemlíteném a japán teakertet, mely a Golden Gate park egy különálló kis szegletét képezi. Az aprócska terület minden sarkában tökéletes rend és gondosan megtervezett kompozíció uralkodik, a japán kertek stílusának megfelelően. Lilaakác függöny, bonsai fák, pagodák és az elmaradhatatlan aranyhalas tavacska adja a keretet, ahol mindenki kicsit átélheti a kelet varázsát.

san_francisco_19

Processed with MOLDIV

Az én listán ugyan a végéhez közeledik, a látnivalók hosszú sora azonban ezzel korántsem ér véget. Mindez csak ízelítő abból amit a nyugati part nagyvárosa kínál. A Twin Peaks Tower dombjáról szétnézve San Francisco egy hatalmas patchworknek tűnik melyben minden darabka önálló karakterként elválaszthatatlan része a nagy egésznek. A Market Street, Nob Hills, China town, a Golden Gate park, és a kikötő is egy-egy külön színfoltot képvisel a milliós lélekszámnak otthont adó félszigeten.

san_francisco_25
san_francisco_24

Igaz hogy szeles, ködös, zajos és ráadásul zsúfolt is, mégis az én emlékeimben úgy él ahogy először láttam: napsütésben virágzó parkokkal, színpompás utcákkal, a meredek utcán csilingelő fogaskerekűvel, és teljes pompában tündökölve Szilveszter éjszakán. Számomra nem kétséges mitől olyan San Francisco az államoknak, mint Európának Párizs. Színes és nagy múltú, ahol a tudomány és a művészet épp olyan jól megfér egymás mellett mint a fejlődő szellemiség és a hagyományőrző eszmék. A toleranciáról elhíresült város bár messze nem tökéletes és ráadásul egy kicsit sznob is de mindezzel együtt is szerethető. Egyedülálló hangulata, sőt mi több varázsa van ami megfoghatatlanul túlmutat ikonjain. Van aki szereti és van aki sose fogja, de egy valami biztos: Amerika híres nyugati partvidéke nem lenne ugyanaz San Francisco nélkül.

san_francisco_05

Copyright © 2017 Top USA Trip – Kiss Juditka. Minden jog fenntartva. A cikkben található minden kép és szöveg szerzői jogvédelem alatt áll, írásbeli engedély nélküli felhasználásuk, publikálásuk tilos.