Főoldal / Úticélok / Külföldön / A Baltikum kapuja, Litvánia
litvania_baltikum_06

A Baltikum kapuja, Litvánia

Európa északkeleti térségéhez hasonlóan Litvánia is kiesik az európai turizmus sodrából. A legdélebbi, legnagyobb és legnépesebb balti állam történelmi emlékei mellett természeti különlegességeivel is képes meglepni látogatóit, ugyanis területének 30%-át mocsarak, tavak, erdők borítják. Az ország legmagasabb pontja sem éri el a 300 métert, a vidék jellemző látképe a kis dombok között elszórtan megbújó faházak, melyek csaknem mindegyikéhez egy kis tó is tartozik. Balti-tengeri partja igen jelentős borostyán-lelőhely, így ez a fosszília a kötelező litván szuvenír.

litvania_baltikum_02

Az ország legismertebb látnivalója kétségkívül Vilnius. Litvánia legnagyobb városa, egyben fővárosa csupán 40 km-re fekszik a fehérorosz határtól. Vilnius városképe igen változatos: a balti fővárosokban az elmúlt években gomba módon szaporodó új irodaházak, felhőkarcolók modern városközpontot alkotnak, körülötte a klasszikus szocialista építészet mintapéldányai emlékeztetnek az 50 éves szovjet megszállásra, a Neris folyó túloldalán megbújó óváros pedig ma már az UNESCO védelme alatt áll.

litvania_baltikum_06

Vilnius a templomok városa, itt található az egész Baltikum egyik legszebb „téglagótikus” épülete, a Szent Anna templom. Pontosan 1500-tól várja a híveket, nyáron egymást érik az esküvők itt is, és a szorosan mellé épült, alig fiatalabb Bernardin templomban is. Érdemes körbejárni a Katedrális teret, ahol a névadó Szent Stanislaus Katedrális, ennek különálló, 57 méteres harangtornya, illetve az alsóvár található. Az ókori görög templomra emlékeztető bazilika és a harangtorony között található egy kőlap (stebuklas), melyen ha csukott szemmel háromszor jobbra fordulunk, teljesül a kívánságunk.

litvania_baltikum_04

A tér felett, a hegyen a felsővár, illetve az ahhoz tartozó Gediminas torony uralja a városképet. Ide felmehetünk siklóval, illetve gyalog is, előbbi csupán 2 euró oda-vissza.

litvania_baltikum_01

A torony fizetős, benne múzeumot rendeztek be, de ha csak a kilátás érdekel, akkor nyugodtan hagyjuk ki, a várost a torony lábától is megcsodálhatjuk.

litvania_baltikum_05

Vilniustól 28 km-re nyugatra található Litvánia jelképe, Trakai vára. Maga a Trakai szó egy egész települést jelent, ennek egy része az egész Kelet-Európában egyedülálló módon szigetre épült vár. A XIV. századig ez volt a Litván Nagyhercegség fővárosa, csak ekkor vette át Vilnius ezt a szerepet. Közvetlenül a vár körül 5, tágabb környezetében pedig 72 tó található, így a látogatók nagy száma ellenére is vadregényes hangulatú.

litvania_baltikum_03

Ezt használják ki a lovagi klubok, melyek számtalan rendezvényt szerveznek a várba, ezen kívül – belépő ellenében – állandó kiállítások is megtekinthetők. A vár mellett a település is igen hangulatos, sok szuvenírt kínáló boltocskában válogathatunk, és érdemes is, ugyanis egész Litvániában itt voltak a legolcsóbbak.
A garantáltan legegyedibb látnivaló a Keresztek hegye. Siauliaitól 12 km-re északra, egy középkori vár helyén álló 10 méteres dombon több ezer keresztet helyeztek el az évszázadok során, mára igazi zarándokhellyé és turistalátványossággá vált.

litvania_baltikum_08

A szovjet időkben háromszor is ledózerolták az emlékhelyet, de a helyieknek köszönhetően mindig visszaépült. Ma kiépített parkoló és boltok várják a látogatókat, ahol mindenféle anyagból és méretben készült kereszteket vásárolhatunk, amiket aztán mi is elhelyezhetünk a dombon. Ha Vilnius és Riga között utazunk, mindenképp érdemes útba ejteni!

litvania_baltikum_07

Litvánia talán legszebb természeti látnivalója a 100 km-es, hamisítatlan balti-tengeri partvidéke. Ugyan strandoláshoz kissé hűvös a víz, de mindenképp érdemes egy napot eltölteni a homokdűnék között egy pokrócon pihenve és a hullámmorajlást hallgatva.

litvania_baltikum_10

Litvánia tengeri kikötője, Klaipéda és már az orosz Kalinyingrádi Területhez tartozó Zelenogradszk között húzódik a 98 km hosszú és 600-2000 méter széles Kur-földnyelv. Ez nem más, mint egy rekesztőturzás, mely a Kur-lagúnát választja le a Balti-tengertől. A lagúna átlagos mélysége nem éri el a 4 métert, egyetlen kijárata az északi végén Klaipédánál 300 méter széles. Itt komppal tudunk átkelni a turzásra, ami az egyetlen módja az ide jutásnak, ha nincs útlevelünk, illetve orosz vízumunk. Az orosz-litván határ a földnyelv közepén húzódik, és hiába tudnánk dél felől szárazföldön megközelíteni a földnyelvet, a Kalinyingrádi Területre való belépéshez mindenre szükségünk van, ami az anyaország területére való bejutáshoz is kell. Ezt mindenképp tartsuk szem előtt az utazás tervezésekor, hiszen emiatt, ha közvetlenül Riga vagy Észtország felé utaznánk, meg kell kerülni az exklávét. A turzás a kissé nehézkes odajutás ellenére is mindenképp megéri a látogatást, partján egymást érik a strandok, a leghíresebb Nida üdülőfaluja, tőle délre található Európa legnagyobb dűnéje. A földnyelv nemzeti park, 2000 óta az UNESCO Világörökség része.

litvania_baltikum_09

Akár Litvánia az az úti cél, akár továbbutazunk a többi Balti-állam felé, mindenképp szánjunk pár napot erre a kevésbé ismert, ezáltal turistákkal nem agyonzsúfolt országra, és a fővároson túl fedezzük fel a vidéki látnivalóit is!

Ezt már olvastad?
Hallstatt egy csónakból

Copyright © 2017 Pécsi Linda. Minden jog fenntartva. A cikkben található minden kép és szöveg szerzői jogvédelem alatt áll, írásbeli engedély nélküli felhasználásuk, publikálásuk tilos.