Főoldal / Úticélok / Külföldön / Nyári egyetem Albániában
jale_albania_16

Nyári egyetem Albániában

Nyáron volt szerencsém ellátogatni Albániába egy diákszervezetnek köszönhetően. Ez a szervezet minden évben 70-80 nyári egyetemet szervez Európa legkülönbözőbb részein, így rajtuk keresztül lehetőség van eljutni olyan közkedvelt országokba, mint Spanyolország és Olaszország, de olyan kevésbé ismert régiókat is lehet választani, mint például a Kaukázus vagy a Balkán bizonyos országai. A programokat mindenhol helyi fiatalok, egyetemisták szervezik, így garantált, hogy első kézből ismerhetjük meg a térség nevezetességeit és kultúráját. A „nyári egyetem” kifejezés jelen esetben nem formális oktatást takar, sokkal inkább egy aktív pihenésről, kulturális cseréről van szó.

A sok szép európai ország közül nehéz volt egyet kiválasztani, végül azonban Albánia mellett döntöttem. Albánia nem tartozik a kiemelt turistacélpontok közé, viszonylag keveset tudunk az országról és az albán kultúráról, és még nekem is voltak előítéleteim, fenntartásaim az országgal kapcsolatban. Az első dolog, ami eszembe jutott róla, az „Elrabolva” című film  és az albán maffia volt. A kíváncsiság azonban nagyobb volt a félelemnél: a helyi szervezők mellett biztonságban éreztem magam és biztos voltam benne, hogy ők jobban be tudják mutatni a saját kultúrájukat, mint bármelyik útikönyv.

albania_04

Utazásunk központja a főváros, Tirana volt.  Nagyjából 30-an gyűltünk össze erre a másfél hétre Európa legkülönbözőbb országaiból: Máltáról, Szlovákiából, Szlovéniából, Észtországból, Magyarországról, Spanyolországból, Olaszországból, Oroszországból, Ukrajnából, Azerbajdzsánból, Németországból, Hollandiából és persze Albániából jöttek a résztvevők. Igazán szerencsések voltunk, hogy ilyen sokszínű és nyitott társaságot válogattak össze a szervezőink: így lehetőségünk volt nem csak az albán, hanem az összes résztvevő ország kultúráját megismerni, mivel esténként mindenki bemutathatta saját országának jellegzetességeit, ételeit és italait.

tirana_albania_04

Albániában viszonylag kevés nevezetesség, látványosság található. A természeti adottságok, a kultúra viszont elég különlegesek ahhoz, hogy megérje ellátogatni az országba. Az első napokat mi városnézéssel töltöttük Tiranában. Ahogyan említettem, itt nincsenek igazán híres építmények és látnivalók, van viszont egy igazi jellegzetessége az országnak: a bunkerek. Enver Hoxha kommunista diktátor a ’60-as és 80’-as évek között 750 000 bunkert épített Albániában, amiket sosem használtak eredeti céljukra. A kommunizmus 1990-es összeomlása óta ezen építmények nagy része elhagyatottan áll, néhányat azonban felújítottak és más célokra használnak.

Mi Tiranában az ország legnagyobb bunkerébe látogattunk el, ami eredetileg Enver Hoxha diktátor számára készült. Napjainkban az építmény inkább múzeumként funkcionál bemutatva Albánia történelmét, azonban sok helyen meghagyták benne a bunker eredeti berendezéseit. Így meg lehet tekinteni az egykori diktátor lakrészét, a színháztermet (ebben a teremben ülésezett volna a parlament szükség esetén), illetve egy iskola számára berendezett tantermet és tornatermet is.

dajti_hegy_albania_20

A bunker a Dajti-hegy lábánál fekszik. Albánia területének 70%-a hegyvidék, így természetesen a városnézés mellett jutott időnk a túrázásra is. Egy felvonó vitt fel bennünket a hegy közepéig, ahonnan gyalog folytattuk utunkat a csúcs felé. A csendes, nyugodt természet illetve a hatalmas hegyek látványa mindenkit lenyűgözött, nekem ez volt az egyik kedvenc programom az utazás során.

kruja_albania_12

Pár nap múlva Kruja várába látogattunk el. Kruja egy történelmi jelentőségű kisváros, ami a hegyek közt fekszik. A várban található egy múzeum, amiben ki van állítva a Balkán legnagyobb freskója. Szervezőink itt meséltek Albánia csatáiról azt hangsúlyozva, hogy a történelem során az ország soha nem harcolt más területekért, mindig csak saját területeit próbálta megvédeni. A múzeumban ki volt állítva egy kép Hunyadi Jánosról is. Őt a helyiek különösen tisztelik, mivel kiemelt szövetségese volt az albánok legnagyobb nemzeti hősének, Szkander bég fejedelemnek (akinek Kruja vára volt szülőhelye és főhadiszállása is). A várat egy hangulatos bazár veszi körül, ahol a szuveníreken kívül helyi különlegességeket (kendőket, hangszereket) is lehet kapni.

kruja_var_albania_06

kruja_var_albania_09

Utazásunk legjobb része az a 3 nap volt, amit Albánia déli részén töltöttünk az albán tengerpartokon. Először Durresbe, Albánia legrégebbi városába látogattunk, ami egyben az ország legnagyobb kikötője és üdülőhelye, sokkal szebb és rendezettebb, mint Tirana.

Ezt már olvastad?
Görögország rejtett csodái: a Pelion-félsziget - Pilio

durres_albania_19

A napunk nagy részét a tengerben töltöttük, majd Jale tengerpartja felé vettük az irányt. Itt egy kempingben laktunk, ahol egész nap szólt a zene, kiscsibék szaladgáltak az autók között, igazi fesztiválhangulatot élhettünk át.  A tengerpart leírhatatlanul gyönyörű volt, ezt a két napot mondanám utazásunk fénypontjának. Ha Albániában jártok, erősen ajánlom, hogy nézzétek meg az országnak ezt a részét. Vendéglátóink egy kis öbölhöz vezettek minket, amit hatalmas sziklák szegélyeztek. Felmászva igen különleges látvány tárult elénk: megcsodálhattuk az egész tengerpartot, akinek pedig kedve volt, akár fejest is ugorhatott a tengerbe a sziklák tetejéről.

jale_albania_14

jale_albania_28

jale_albania_15

Albániai kalandjainkat egy közeli szórakozóhelyen zártuk egy hatalmas habpartyval. A buli alatt egy helyi rapper gondoskodott a hangulatról, miközben végig pezsgővel locsolták a közönséget. Ennél emlékezetesebb zárása nem is lehetett volna az utazásunknak, nekem személy szerint ez volt a kedvenc programom a két hét alatt.

A nyári egyetem során volt lehetőségünk megismerni az albán kultúrát is. Az albánoknak saját nyelvük van, amiből mi is tanultunk kifejezéseket. A kiejtés elég bonyolult volt, sokszor két különböző szó között semmi különbséget nem hallottunk.  Albániában a fő vallás a muszlim, azonban a legismertebb albán származású személy nem más, mint az egykori római katolikus apáca, Teréz anya. Napjaink legnépszerűbb albán származású híressége pedig az angol énekesnő, Dua Lipa, aki pont Tiranában koncertezett ottlétünkkor, teljesen megőrültek érte az albánok. 🙂

albania_26

A helyi kultúrát és lazaságot nagyon jól jellemzi az albánok közlekedési stílusa. Ezt szemlélteti a mi példánk is, amikor a kisbuszunkkal a tengerparttól mindössze pár méterre kanyargó úton haladtunk (bár nem túl gyorsan a dugó miatt), a sofőr egyik kezében a cigarettával, a másik kezében pedig a telefonnal vezetett. A rendőr ezt meglátta, és intett neki, hogy tegye el a telefont, de még a sofőrnek állt feljebb, és visszamutogatott a rendőrnek, hogy ő márpedig nem is telefonál. A tömegközlekedés is hasonlóan kalandos volt. Amikor a helyi szervezőket megkérdeztük, hogy hogyan jutunk el tömegközlekedéssel a buszállomásra, a következő instrukciót kaptuk: „Szálljatok fel egy zöld buszra. Nem, a busznak nincs számjelzése, nincs menetrendje, ja és a megállóknak sincs neve, szálljatok le annál a térnél, ahol egyik nap már jártunk”.

albania_13

Az út során sok előítéletet sikerült leküzdenem magamban az albánokkal kapcsolatban. A montenegrói-albán határt átlépve nem az a látvány (vagyis a szegénység) fogadott, amire számítottam, az első házak, amiket megpillantottam új építésű, medencés luxuslakások voltak. Később a vidéket járva sok lepusztult környéket is láttunk rengeteg szeméttel, félkész házakkal. Talán ez az egy dolog volt, ami nem tetszett Albániában: még a fővárosban is nagyon sok helyen romos házakat és koszos utcákat találtunk, építkezéseket és felújításokat viszont nem igazán.

tirana_albania_01

Számomra azonban a legmeglepőbb az volt, hogy egyáltalán nem féltem egyedül kimenni az utcára, mindenhol biztonságban éreztem magam, pedig korábban kifejezetten féltem ettől az országtól. Az emberek segítőkészek voltak, és meglepően sokan beszéltek angolul, amikor segítséget kértünk tőlük. Így bátran elmondhatom, hogy sikerült megdöntenem az országgal kapcsolatos legnagyobb sztereotípiámat, többé már nem félek az albánoktól, mivel kifejezetten kedves embereknek ismertem meg őket. Mindezeket figyelembe véve én azoknak ajánlom úti célként Albániát, akik nyitottak megismerni egy új kultúrát és szívesebben töltik az idejüket a természetben (a hegyekben és a tengerparton), mint városnézéssel. Aki ezek miatt utazik Albániába, biztosan nem fog csalódni!

Copyright © 2017 Helméczy Judit. Minden jog fenntartva. A cikkben található minden kép és szöveg szerzői jogvédelem alatt áll, írásbeli engedély nélküli felhasználásuk, publikálásuk tilos.