Főoldal / Úticélok / Külföldön / Mauritius – egy falat mennyország
mauritius_29

Mauritius – egy falat mennyország

Hosszas tervezgetés után hárman vágtunk neki felfedezni Mauritius csodálatos tájait. Madagaszkártól mintegy 900 km-re keletre található ez a kicsiny smaragdzöld sziget az Indiai-óceánon. A nyaralásunk mindössze egy hétig tartott, de felejthetetlen élményekkel lettünk gazdagabbak.

mauritius_05

Mauritius nyugati oldalán egy resortban foglaltunk szállást a Flic en Flac parton. A londoni indulástól kezdve az eső végigkísért minket Franciaországon keresztül egészen Mauritiusig, de mire elfoglaltuk az apartmanunkat kisütött a nap. Leírhatatlan érzés volt a több mint 12 órás út után egy földi paradicsomban találni magunkat.

  Isten először megalkotta Mauritiust, majd lemásolta és létrehozta belőle az Édenkertet.

Rudyard Kipling

mauritius_02

A szálloda területén kókuszpálmák sorakoznak ameddig a szem ellát. Az esti tevékenységünk szerves részét képezte az apartmanunk terasza, ahová minden este kiültünk gyönyörködni a pálmafákban, és a naplemente csodálatos látványában, amit csak nehezen lehetne megunni.

mauritius_35

Elsőként egy “speedboat” hajókiránduláson vettünk részt, amivel bejártuk a sziget dél-keleti partját. Az első megállónknál, a “Blue Bay Marine Park”-nál lehetőségünk nyílt kipróbálni a snorkellingezést és a könnyű búvárkodást is. A csodálatos türkizkék vízben színes halakkal és korallokkal ismerkedhettünk meg, de az igazán profik a víz alól láthatták a mentőmellényben kapálózó delikvenseket (köztük voltam én is).

mauritius_40

Kirándulásunk további állomásai kisebb szigetek voltak, név szerint az Ile aux Flamants, az Ile aux Pharres és az Ile de La Passe. Ez utóbbi a Grand Port öbölben fekszik. 1810-ben a napóleoni háborúk idején, a Grand Port ütközetben a franciák csatát nyertek a britekkel szemben, végül  azonban a párizsi békeszerződés Angliának ítélte a szigetet. A kiadós, öt fogásos barbecue ebédet az Ile aux Cerfs nevű szigeten tálalták, ahonnan egy kis pihenő után tovább indultunk a Grand River nevű vízeséshez, ami mesébe illő látványt nyújtott. mauritius_01

Másnap ismét vízre szálltunk. A Mahebourg Bay-től mintegy 850 m-re fekvő Ile aux Aigrettes  korall sziget volt a cél. Maga a sziget egy természetvédelmi terület, érdekessége, hogy itt látták utoljára Mauritius jellegzetes madarát a “dodo”-t.mauritius_08

Ezen a – 1965-ben már természetvédelmi területté nyilvánított – paradicsomba illő pici szigeten olyan veszélyeztetett fajok megmentésével foglalkoznak a biológusok, mint pl. Aldabra óriás teknős, a rózsa galamb, a nappali gekkó és a gyümölcsevő denevér.

mauritius_07

Utunk tovább folytatódott az Ile des Deux Cocos szigetre, ahol kis pihenő után ismét búvárkodni indultunk. Maga a sziget lélegzetelállító. Sajnos, nem volt szerencsénk, mert beborult az ég. Az ottani resortban ebédeltünk.

mauritius_37

A kis szigetek és a vízen töltött napok után Mauritius északi része félé vettük az irányt. A taxisok nagyon segítőkészek, kisebb szigetismertetőt tartanak útközben. Hozzá kell tenni, hogy nem nagyon tetszik nekik, ha mi magunk mondjuk meg hová vigyenek. Vannak olyan kötelező helyek, amiket úgysem hagynak ki. Mauritius fővárosával kezdtük az ismerkedést. A Citadella Waterfront kilátóra mentünk fel elsőként, ahonnan beláttuk az egész várost. Port Louis-ban a gyarmatosítás idejéből szépen fennmaradt épületek között bóklászhattunk.

mauritius_09

A központi piac, közismertebb nevén a bazár leírhatatlan hangulatot árasztott. Fantasztikus színek, illatok csábították az embert egyre beljebb. Az árusok, amint észreveszik a turistákat rögtön azon ügyeskednek, hogy az ő boltjukban vásároljunk. Alkudozni nemcsak érdemes, de kötelező is. Ha rájuk hagyjuk az árat és elsőre megvesszük, lehet hogy egy 20 euró értékű árut, 100-ért sóznak ránk.mauritius_11

Elhagyva a fővárost egy kis faluba, Trioletbe folytattuk az utunkat. Ez a kis falucska nemcsak a leghosszabb településnek járó címmel büszkélkedhet, hanem a legtöbb hindu lakossal is, így nem csoda, hogy a legtöbb hindu fesztivál központja is egyben.

mauritius_13

Trioletben áll Mauritius legnagyobb hindu temploma, a Maheswanath. Az impozáns, fehér épület gazdagon díszített mitológiai alakokkal és jellegzetes virágmintákkal. A bejárattól jobbra található a sziget egyik legszebb “banyan” fája.

mauritius_12

Port Louistól nem messze a világ harmadik legrégebbi botanikus kertjét még a 18. században létesítették. A pamplemousses- i Botanikus Mauritius egyik legnépszerűbb látványossága. Sir Seewoosagur Ramgoolam nevét viseli, amit 1988-ban kapott az akkori miniszterelnök után. A kertet eredetileg 1770- ben Mauritius francia kormányzója, francia kertészmérnök alapította. A több száz hektárt elfoglaló botanikus kert több mint 650 növényfajnak ad otthont. A kert a szemkápráztató óriás amazonasi vízililiom teli medencéjéről a leghíresebb, érdekessége, hogy a virágzás első napján fehér színű, majd második nap rózsaszínre változik. De megtalálható itt az indiai üstököspálma – e rendkívüli növény életében csak egyszer virágzik, 60 éves korában.

Ezt már olvastad?
Az 5 legjobb kite-szörfös hely Európában

 

mauritius_17

A sziget északi csücskében fekvő Grand Gaube nevű kis halász faluhoz érve szemet gyönyörködtető látványban volt részünk, a meseszép partszakaszon hajók hada sorakozott.

mauritius_38

Nem messze innen található Cap Malaheureux, ezt a kicsiny települést az élénk piros tetős római katolikus templom (Notre Dame Auxiliatrice), – ami miatt mi is idejöttünk – tette nagyon népszerű idegenforgalmi célponttá, de történelmileg is fontos helyszín. A britek itt győzedelmeskedtek a franciák felett. A mesés színkavalkád és a Coin de Mire földnyelvre nyíló lenyűgöző kilátás miatt kihagyhatatlan pontja egy mauritiusi nyaralásnak.

mauritius_23

Mauritius gazdag gyarmati történelmének emléke a “Maison Eureka”. Az 1830-ban a Moka folyónál épült, tökéletesen megőrzött kreol ház ma egy valóságos időutazásra invitál. A ház 109 ajtóval és ablakkal rendelkezik, ezzel kiérdemelte a sziget egyik legnagyobb háza címet. A Maison Euréka kertjéből egy kis ösvényen keresztül jutottunk el a Ravin vízesésekhez. A lefelé vezető út keskeny, s a föld úton a lépcsők csúszósak, de a látvány minden erőfeszítést megért. 🙂

mauritius_24

Tovább indultunk a sziget közepe, a Curepipe városa fölé magasodó Trou aux Cerfs felé, ahol bepillantást nyerhettünk egy kialudt vulkán zölddel borított világába. A 600 méter magas vulkán krátere 300 méter széles és 85 méter mély. A tudósok azt állítják, bár most nem aktív, de a következő 1000 évben bármikor kitörhet.

mauritius_25

Ezután a Bois Cheri Tea Gyárhoz vezetett az utunk. A múzeumba való belépésért és a tea kóstolásért 250 mauritiusi rúpiát kellett fizetni. Lehetőségünk volt palackozott zöld teát venni, amit 5 perc alatt elpusztítottunk annyira ízlett.  A látogatás legjobb része kétségtelenül a a tea kóstoló volt. A néhány perc kocsikázás után megérkeztünk egy csodás környezetben fekvő gyarmati ház teraszára, ahol kb. 10 féle tea közül lehetett választani.

mauritius_28
A kedvencünk a Roibos, Ayapana és a Zöld tea volt. Tea kóstolás után teát vásároltunk kb. 12 euróért lehetett venni 6 dobozzal. Az odavezető úton tea ültetvények egy tavat ölelnek körben, idilli látványt nyújtva..

mauritius_29

Mauritius legszentebb helye, a Savanne-i Ganga Talao  (vagy más néven Grand Bassin) vulkanikus tónál található Shiva hindu templom. A bejáratnál egy hatalmas, lenyűgöző méretű 33 méter magas Shiva szobor áll, a neve Mangal Mahadev, ami egy indiai szobor pontos másolata. A belső udvaron – Visnu, Brahma, Ganésa – kisebb szobrai állnak a Ganga Talao tóban.

mauritius_26

A templomban lehetőségem nyílt harmadik szemet rajzoltatni, amire már régóta vágytam. A harmadik szemet egy öregebb szerzetes rajzolta fel és áldott meg, hosszú és szerencsés életet kértve nekem az istenektől. Felemelő érzés volt református létemre is. 🙂

mauritius_30

Mauritius legnagyobb és egyben legnépszerűbb nemzeti parkja Black River Gorges Nemzeti Park. A parkot 1994. június 4.-én alapították, de sokáig ez volt a sziget első számú vadászterülete. Több mint 300 különböző növényfaj és sok egzotikus madárfaj él a park területén köztük a sziget három legveszélyeztetettebbje a mauritiusi vércse, a mauritiusi sándorpapagáj és a rózsás galamb.  A nemzeti park területén található a 32 méter magas Alexandra-vízesés és kilátója.

mauritius_33

Kirándulásunk utolsó állomásaként megérkeztünk Chamarel-vízeséshez, mely több mint 100 méterről zuhan alá. A vízesés közelében a helyiek által csak hétszínű földnek nevezett természeti képződményt is felkerestük. A dűnék teljesen természetes módon hét különböző színben pompáznak: piros, barna, lila, zöld, kék, bordó és sárga. A láva különböző fokon való lehűlése eredményezte a változatos színeket, melyek másik jellegzetessége, hogy a nagy esőzések ellenére sem erodálódtak.

mauritius_03

Egy hetet töltöttünk ebben a csodálatos földi paradicsomban, az utolsó 1,5 napban próbáltunk csak a barnulásra koncentrálni, kisebb-nagyobb sikerrel.

Copyright © 2017 Olasz Ildikó és Világutazó. Minden jog fenntartva. A cikkben található minden kép és szöveg szerzői jogvédelem alatt áll. A képek írásbeli engedély nélküli felhasználása, publikálása tilos.