Főoldal / Úticélok / Külföldön / Mire elég 24 óra Londonban?
london_04

Mire elég 24 óra Londonban?

24 óra Londonban? Első hallásra kevésnek tűnik, pláne egy olyan városban, ahol évente 27 millió vendégéjszakát regisztrálnak. Kétségtelen, hogy ennyi idő alatt Európa legnagyobb városát képtelenség megismerni, de ízelítőnek mindenképp jó volt. Mégis nekem mire volt elég 24 óra Londonban?

Délután 6 órakor ért be a buszom röpke 3 óra késéssel a városba. Egy ott élő magyar ismerősömmel találkoztam, aki idegenvezetőként dolgozik kint már 11 éve. Mivel tudta ő is, hogy csak egy rövid villámlátogatást teszek a brit fővárosban, így összeszedte a gyorsan végigloholható főlátványosságokat. A buszpályaudvartól gyalogosan kezdtük a túrát. Első megálló a Buckingham palota volt,  az uralkodó rezidenciája nem hagyott bennem mély nyomot, a zászló is lent volt, így nem vártam, hogy a királynő kikukucskáljon az ablakon, indultunk is tovább.

london_08

A Trafalgar téren átsuhantunk, miközben az eső eleredt, szaporázva a lépteinket, a Nemzeti Galéria épületét csak kívülről és egy rövid pillanatra tudtam szemügyre venni.  Negyed óra múlva a Big Benhez érve az eső is elállt és a lélegzetem is, mert láttam már a TV-ben, hogy nagy, de hogy ennyire(?! ) és kivilágítva még szebb, mint nappal.  Reméltem, hogy legalább egy képet sikerül úgy elkapni, hogy egy piros emeletes busz is belehajt, de hamar rájöttem, hogy a probléma inkább az lesz, hogy nem tudok fotót készíteni busz nélkül. Mindig és mindenhol ott van, és mikor végre elmegy jön másik három.

london_10

Az órától nem messze van a Westminster-palota és a Westminsteri apátság. Hajdanán csak uralkodókat temettek ide, de mára már főnemesek, katonák, művészek és tudósok is nyugszanak itt, köztük pl. Stuart Mária. Az apátsági templom és a parlament mellett áll nemes egyszerűségében a Szent Margit templom az alsóház hivatalos temploma.
Ezután következet a London Eye. A Temze partján nagyon szép látvány nyújtott sötétben, ahogy 5 percenként mindig más és más színben világít.

london_06

london_07

Majd átbaktattunk a Westminster hídon, át a rakpartra végig a Tower hídig. Közben a fényben úszó Újvárosra – ipari részre és az óvárosra is ráláttunk, ami kicsit kusza érzéssel telített. Balról a történelem, jobbról a felhőkarcolós jövő. Mivel akkor már fél 10 fele járt, megkerestem a hostelt, egy kellemes meleg fürdő és a csúszós kövön való hátas dobás után aludtam, mint a bunda.

Ezt már olvastad?
Álomnyaralás a Maldív-szigeteken

london_05

Reggel korán indulni kellett a Magyar Nagykövetségre, mert, hogy útlevél híján, személyit elhagyva benn rekedtem a Brit szigeten egy időre.  Időpontra jöttem, így nem kellett sokat várnom. Gyorsan felvettük a jegyzőkönyvet bár a „hol hagyta el?” kérdésre nem tudtam mit felelni így a „ha tudnám, nem lennék most itt „ választ írtuk be. Ezután sitty-sutty ment az ujjlenyomat beolvasás, csupán kétszer kellett újraindítani a gépet miattam, mert az egyik ujjam kicsit erősebben lett rányomva így beleégett a monitorba.  11-re már végeztem is, és még volt 7 órám az indulásig.

london_01

Nyakamba vettem a várost ezúttal már egyedül. A konzulátus a Green parktól nincs messze így ott kezdtem, aztán a Buckingham-palota fele egyenruhások jöttek szembe velem lovasan. Mire odaértem már jó nagy volt a tömeg. Jött a rendőrség én azt hittem valami bombaakció van de ”csak” őrségváltás volt, aminek megörültem, mert előtte nem volt jó ideje az eső miatt. A kis mikrofon sapkások váltottak a tömeg oszlott, én meg már a Hyde parkban találtam magam. Még így decemberben is rengeteg kacsa, meg hattyú várta az etetést a tó mellett, és ha már ott voltam gondoltam megnézem. milyen a Winter Wonderland, avagy a karácsonyi vásár jó sok kajáldával, játékkal és Macskajaj feelinget kölcsönző, disznók a tetőn sörözővel.

london_03

A park egyik végében található Diana emlék park, ahol egy ovális, kőgyűrű formájú szökőkút áll, mely Diana finomságát és nyitottságát hivatott szimbolizálni. Fél óra múlva újra a Big Bent csodáltam. A Westminster apátságot nézve rájöttem, hogy beleférne, a fél falu ahonnan származom.  Még egy utolsó pillantás  vetettem a Temzére, London Eye-ra és indultam a buszpályaudvarra. Nos, nekem erre volt elég  24 óra Londonban.

Copyright © 2016 Molnár Krisztina. Minden jog fenntartva. A cikkben található minden kép és szöveg szerzői jogvédelem alatt áll.  A képek írásbeli engedély nélküli felhasználása, publikálása tilos.