Főoldal / Képekben / Mdina – A csendes város

Mdina – A csendes város

Máltának kicsi, alig kétharmad Budapestnyi területéhez képest rendkívül gazdag, egészen az újkőkorszakig visszanyúló múltja, története van. Kedvező stratégiai elhelyezkedése miatt „átvonult rajta a történelem”, megfordultak itt a föníciaiak, görögök, rómaiak, arabok, normannok, franciák és utoljára az angolok is, akiktől függetlenségüket 1964-ben nyerték vissza. Ennek köszönhetően Málta sokszínű kultúrával és szerencsére szinte minden korból kézzel fogható, vagy szemmel látható emlékekkel rendelkezik. Az ország egyik leglátványosabb középkori „műemléke” egy egész város, a sziget közepén található Mdina, amely 1530-ig, a Johannita Lovagrend szigetre történő megérkezéséig az ország fővárosa volt.

A város helyén először a föníciaiak telepedtek le, akik Malet-nek, később a rómaiak Melita-nak hívták a települést. A hagyomány szerint ebben az időben, i.sz. 60-ban több hónapig itt élt Szent Pál, miután hajótörést szenvedett a szigeteknél, ennél fogva sokan Mdinát a máltai kereszténység bölcsőjeként tartják számon. Az arab hódítás jelentősen átalakította a város képét, a szűk, labirintusszerű utcák a mór építészet hatását mutatják. A Szent János Lovagrend megérkezése után a város fokozatosan elvesztette stratégiai jelentőségét, mert a lovagok a tengerpartra tették székhelyüket. A lakosság nagy része elvándorolt, a 17. század végén egy erős földrengés rázta meg a várost és többször felmerült a kiürítés lehetősége is. A 18. század elején António Manuel de Vilhena, a lovagrend 66. nagymestere szinte újjáépítette és újra lakhatóvá tette Mdinát.

Mdina mai neve az arabok által használt Medina (Erődített Város) rövidített változata, de az idők folyamán több jelzővel is illeték a várost. Volt Città Vecchia (Régi Város), Città Notabile (Nevezetes Város), ma pedig leginkább Silent City-nek (Csendes Város) nevezik, hiszen lakosainak száma jelenleg alig több mint 300 fő, a szűk utcákon csak gyalogosan lehet közlekedni és az autóval történő behajtás kizárólag helyi lakosok számára engedélyezett.

Az erődfallal körülvett város rendkívül kedvelt a turisták körében. A szűk, zegzugos utcák, a pompás, különböző stílusban épült paloták és templomok, a titokzatos udvarok, vagy éppen a hangulatos kis terek valóban elbűvölő összhatást adnak. Egy akár csak pár napos máltai tartózkodás alkalmával is érdemes egy fél napot Mdina felfedezésére szánni, hiszen ahogy a város kapuján belépünk, egyenesen a középkorban találjuk magunkat és egészen biztosan maradandó élményekkel fogunk távozni. („Trónok harca” rajongóknak pedig egyenesen kötelező a látogatás, hiszen az első évad több jelenetét a városban forgatták.)

mdina_01A szépen felújított és parkosított várárok

mdina_02

mdina_03

mdina_04Az 1724-ben barokk stílusban épített pompás várkapu, ami a Trónok harca filmsorozat 1. évadában Westeros fővárosának, Királyvárnak a kapujaként szolgált.

mdina_05A városi rendőrség barokk épülete.

mdina_06A barokk stílusú Karmelita templom tornya

mdina_07Csodaszép gótikus palota a Szent Pál téren

mdina_08A Katedrális Múzeum 1722 és 1742 között épített barokk stílusú épülete. A múzeumban található Európa egyik legszebb vallási műgyűjteménye.

mdina_09

mdina_10

mdina_11

mdina_12

mdina_13A Szent Pál társkatedrális egyedülálló módon a vallettai Szent János társkatedrálissal közösen jogosult a katedrális cím birtoklására. Az eredetileg a 13. század végén épült katedrálist az 1693-as földrengés tönkretette, 1702-ben építették újjá barokk stílusban.

mdina_14

mdina_15Lakóházak a városban.

mdina_16Jellegzetes kopogtatók.

mdina_17

mdina_18

mdina_19

mdina_20A szűk, tekervényes utcák felfedezésre, barangolásra csábítanak.

mdina_21

mdina_22

mdina_23A város legmagasabb pontján található a Bástya tér, melyet hangulatos épületek vesznek körül, a várfalról pedig a sziget panorámájában gyönyörködhetünk. A távolban a mostai Rotunda épületét fedezhetjük fel.

mdina_24

mdina_25

mdina_26A hangulatos Mesquita tér, amely szintén a Trónok harca egyik helyszínéül szolgált, Ned Stark és a Királyölő párbajoztak itt.

Copyright © 2017 Novák Miklós. Minden jog fenntartva. A cikkben található minden kép és szöveg szerzői jogvédelem alatt áll, írásbeli engedély nélküli felhasználásuk, publikálásuk tilos.